EXPORTHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓMENTES SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA

 

A júliusban kihirdetett nyári adócsomag (2018. évi XLI. törvény, kihirdetve: 2018. július 25.) több ponton változtatja az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szabályait. A változások közül ezúttal a termékexporthoz kapcsolódó adómentes szolgáltatások szigorodó szabályaira hívjuk fel figyelmüket, mely több kérdést is felvet a gyakorlatban.

 

Exporthoz kapcsolódó adómentes szolgáltatások 2019. január 1. előtt

 

A magyar Áfa törvény jelenleg hatályos szabályai szerint adómentesen számlázható – többek között – a harmadik országba irányuló exportértékesítésekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Tipikusan ilyen a fuvarozás és a fuvarhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások. 2019. január 1-jét megelőzően az adómentesség feltétele a jogszabály alapján csak az volt, hogy a termék és a szolgáltatás között közvetlen kapcsolat álljon fenn. A terméket értékesítő / beszerző, valamint a szolgáltatást nyújtó viszonyára vonatkozóan azonban az Áfa törvény nem tartalmazott kitételt.

 

Ezen változtat az Európai Bíróság tavalyi döntése, ami a jövő évtől az Áfa törvény szigorításában is megjelenik.

 

Az EUB döntése

 

Az Európai Bíróság (a továbbiakban: EUB) a C-288/16. számú, 2017. június 29-én hozott ítéletében egyértelművé tette, hogy a HÉA irányelvben előírt adómentesség feltétel nem csak az, hogy a szolgáltatás tárgyánál fogva hozzájáruljon az export végrehajtásához, hanem az is, hogy a szolgáltatást közvetlenül az áru exportőrének, címzettjének nyújtsák.

 

Az ítélet másik aspektusa, hogy EUB szerint nem minősül fuvarozási szolgáltatásnak- így a mentesség fel sem merülhet- olyan alvállalkozási szolgáltatások esetén, amikor az alvállalkozó nem saját, hanem megbízója eszközével fuvaroz.

 

Az Áfa törvény változása és annak gyakorlati hatásai

 

Az ítélet tehát megszorítóan értelmezi a HÉA irányelv rendelkezését, melyhez igazodva a nyári adócsomag révén a jövő évtől kezdődően a magyar jogszabályt az alábbiak szerint változtatja.

 

Új feltételként vezeti be az Áfa törvény,  hogy a szolgáltatás nyújtójának közvetlen kapcsolatban kell állnia azzal a személlyel, szervezettel, amely a terméket a kiviteli eljárás alá vonja (exportőr, vagy a címzett.) A megszorítás más speciális eljárás alá tartozó termékekhez (nem szabadfogalomban lévő termékekhez vagy bérmunkát követően harmadik országba feladott termékekhez) kapcsolódó szolgáltatásokat is.

 

Bár az importhoz kapcsolódó szolgáltatások áfa mentességi szabályai nem változnak, azonban kérdés, hogy ezeket a jövőben az Adóhatóság hogyan fogja értelmezni: a közvetlen kapcsolat feltétele az importáló személlyel – az export analógiájára- szintén felmerülhet.

 

Lehetséges adókedvezmények

 

Amennyiben a szolgáltatások adómentességét a felek helytelenül alkalmazzák, a szolgáltatás nyújtója számára ügylet áfa hiányt okozhat, mely következménye  50%-ig terjedő adóbírság és késedelmi pótlék fizetés lehet.

 

Ha azonban a szolgáltató- hibásan- áfát számít fel az egyébként mentességet élvező ügyletre, a számla befogadóját hozhatja kellemetlen helyzetbe, hiszen a jogosulatlanul felszámított áfa levonása miatt ő ugyancsak – az áfa visszafizetésén túl- adóbírsággal (áfa hiány 50%) és késedelmi pótlékkal sújtható. Fontos! A mentesség alkalmazása nem opcionális, hanem a törvény által előírt szabály, így az Adóhatóság jogosan tehet kifogást a feleslegesen felszámított áfa visszaigénylése miatt.

 

A helyes gyakorlat kialakítása (mentesség/ áfa felszámítása, dokumentálás stb.) tehát mindkét fél érdeke.

 

Csapatunk készséggel áll rendelkezésére az átállásban és minden kérdés egyeztetése érdekében.

 

Telefon: +36 20 772 1032

 

e-mail: nyari@k-xconsulting.com

 

NYÁRI ADÓCSOMAG – ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK, 2019

 

Majdnem napra pontosan egy hónappal a tervezet benyújtását követően, 2018. július 20-án a parlament elfogadta az idei év első adómódosító csomagját, melyet július 25-én hirdettek ki a Magyar Közlönyben (2018. évi XLI. törvény és 2018. évi LII. törvény). A végleges törvény mindössze néhány apróbb változást tartalmaz a korábbi hírlevelünkben bemutatott javaslathoz képest. Jelen tájékoztatónkban újra összefoglaljuk a legjelentősebb változásokat, dőlt betűvel jelölve korábbi hírlevelünkhöz képest tett kiegészítéseket.

 

Az adócsomagot a korábbi kivételek, kedvezmények csökkentése jellemzi, a munkáltatók és munkavállalók körében egyaránt népszerű cafeteria például drasztikusan „egyszerűsödik”, így 2019-től ismét átalakul a juttatások rendszere. A módosítások nyomán jövő évtől változik a szocho és az eho törvényi szabályozása, a társasági adóalap-kedvezményekre vonatkozó keretek lazulnak, míg változások lesznek a kata, a kiva és az eva területén is.

 

A fontosabb adónemekre vonatkozó változások

 

1. Személyi jövedelemadó

 

Adómentes juttatásokat érintő változások:

 

• 2019-től több juttatás adómentessége is megszűnik, adókötelessé válik többek között a munkáltatói lakáscélú támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói támogatás, a kockázati biztosítás díja (a minimálbér 30%-ig), a kulturális eseményre és sportrendezvényre szóló belépőjegy és bérlet, valamint a tartós ápolást végzők időskori támogatására és az ápolási díjra fizetett juttatások – ezek a jövőben jogviszonyos juttatásként fognak adózni.

 

• Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás/ellátás ugyanakkor adómentes marad, sőt már a magánszemély nevére szóló számla esetén is lehetőség lesz az adómentes juttatás igénybevételére.

 

Béren kívüli juttatások

 

• Két év után megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is, így a SZÉP-kártya három alzsebe (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

 

Egyes meghatározott juttatások

 

• 2019-től az alábbi juttatások kedvezményes adózása szűnik meg: üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói befizetés, helyi utazási bérlet, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített hozzájárulása. Jövőre a fenti juttatások jogviszonyos jövedelemként fognak adózni.

 

• A SZÉP kártya juttatások egyedi, illetve rekreációs keretösszeget (450 ezer Ft-ot) meghaladó része 2019-ben is egyes meghatározott juttatásként adózik.

 

• Továbbra is egyes meghatározott juttatásként lehet adni csekély értékű ajándékot, de az eddigi évi három alkalom helyett ilyen juttatás csupán évente egyszer adható kedvezményesen, ugyanakkor megszűnik a juttató és a kedvezményezett személyére vonatkozó korlátozás.

 

A béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat 2019-ben egykulcsos, 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fogja terhelni, ez alapján a várható adóteher: béren kívüli juttatások esetén 34,5%, egyes meghatározott juttatásoknál pedig – mint idén is – 40,71%

 

Egyéb módosítások

 

• A családi adóalap-kedvezmény összege kettő eltartott esetén 2019-től gyermekenként 133 330 forintra emelkedik (korábban elfogadott javaslat értelmében).

 

• 2019-től a NAV az egyéni vállalkozók számára is elkészíti a bevallás-tervezetet, így az egyéni vállalkozók bevallási határideje a magánszemélyekéhez hasonlóan kitolódik május 20-ra.

 

• 2019-től az adóelőleg-nyilatkozatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani.

 

• Egyszerűsödnek az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó szabályok azzal, hogy a bérlőtől elkért rezsi díjakat nem kell már a bérbeadó bevételeként elszámolni.

 

2. Szociális hozzájárulási adó (szocho), egészségügyi hozzájárulás (eho) és társadalombiztosítási járulék (tbj)

 

• 2019. január 1-től a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónembe beolvad az egészségügyi hozzájárulás, ezzel egyidejűleg a szocho szabályozás különálló törvénybe kerül (2018.évi LII. törvény).Az új Szocho tv. hatályba lépéséig is módosul a jelenleg hatályos Szocho és Eho tv.

 

– Szocho: a megváltozott munkaképességűvállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény már 60 százalékos egészségi állapot esetén is igénybe vehető;                    pontosítja a jogszabály, hogy a kifizetőt terhelő adóalapba nem tartozik bele a jövedelmet pótló kártérítés és a keresetpótló járadék sem.

 

– Eho tv. a jogalkotó az eddigi értelmezéssel azonosan egyértelműsíti, hogy a 14%-os ehot  a nem pénzbeni juttatások után is meg kell fizetni.

 

• A 2019-től hatályos változás a korábban szocho-kötelezettség alá eső jövedelmeket nem érinti, azonban a jelenleg hatályos eho fizetési kötelezettség alá eső jövedelmet – beleértve a különadózó jövedelmeket is – a továbbiakban szocho terheli majd.

 

• A megszűnő 14%-os és 450 000 forintos plafonnal fizetett eho-köteles jövedelmek – mint például az osztalék, a vállalkozásból kivont és az árfolyamnyereségből származó jövedelem – a szociális hozzájárulási adó alá esnek és annak adóterhével (19,5%) adóznak. Ezen tőkejövedelmek vonatkozásában az adót addig kell megfizetni, amíg annak alapja az összevont adóalappal együttesen eléri a havi minimálbér 24-szeresét.

 

• Jelentősen átalakulnak a szocho-kedvezmények: számos adókedvezmény (mint a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások és az 55 év felettiek adókedvezménye) teljesen megszűnik, de a megmaradó adókedvezményeket is felül kell vizsgálni: részben átalakulnak és új szabályok mentén vehetők igénybe.  A legfontosabbak ezek közül: a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, illetve mezőgazdasági munkakör esetén a jövőben a minimálbérhez kötött adókedvezmény maximuma (max. adó 50%-ig). Több korábbi kedvezményt von össze a munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény (első két évben a minimálbérre eső adó 100%-ig, 3. évben annak 50%-ig vehető igénybe.) Átalakuló kedvezmény a 3 vagy több gyermeket nevelő nők munkába állását támogató kedvezmény, új a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény.

 

• Megmaradnak a kutatók, a K+F tevékenységhez kapcsolódó és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmények.

 

Társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi szolgáltatási járulékot érintő változások

 

• A saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, ezáltal nem terheli járulékfizetési és szocho-kötelezettség. Így 2019-től a nyugdíjasok nem önálló jövedelméből mindössze 15% személyi jövedelemadót kell levonni, s utánuk sincs egyéb munkáltatói adóteher.

 

• A saját jogú nyugdíjas munkaviszonya után – függetlenül attól, hogy eléri-e a heti 36 órát – jövőre – mivel nem minősül biztosítottnak – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre lesz kötelezett.

 

• Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-től havi 7500 (napi 250) forintra emelkedik.

 

3. Társasági adó

 

• Az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-módosító tételek esetén pontosításra kerül, hogy ezeket az Art. szerinti önellenőrzés esetén kell, illetve lehet használni. Ha azonban pl. elévülés miatt önellenőrzésre nincs mód, akkor a különbözet a hiba feltárásának adóévében számolandó el (nincs adóalap-módosítás.)

 

• Az energiahatékonysági beruházások fogalmába bekerült a felújítás is, az erre vonatkozó kedvezményeket 2018. július 26-tól megkezdett beruházásokra lehet igénybe venni.

 

• A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-csökkentésre vonatkozó küszöbérték 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, de – továbbra is – legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-ig.

 

• A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés esetén igénybe vehető adóalap-kedvezmény bővítésre került, mivel 2019-től a 20 millió forintos felső korlátot befektetésenként és adóévenként lehet figyelembe venni. Így például három vállalkozásban szerzett részesedés esetén az eddigi 20 millió forinttal szemben akár 60 millió forintot is megtakaríthat a vállalkozás adóévenként.

 

• A kutatási és fejlesztési (K+F) szolgáltatásokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés megállapodás alapján a belföldi szolgáltatást nyújtó és a megrendelő között megoszthatóvá válik, ez lehetőséget ad arra, hogy a K+F előnyeit a megrendelő is igénybe vegye.

 

• A munkahelyi óvoda (ahova legalább 80%-ban a dolgozók gyermekei járnak) üzemeltetésére fordított költségek a társasági adóalap számításakor jövőre elismert költségnek minősülnek, azaz adóalap-csökkentő tételként vehetők figyelembe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az áfa is levonható.

 

• A bejelentett részesedések szabályai rugalmasabbak lesznek azzal, hogy az eredetileg be nem jelentett részesedéshez szerzett új részesedés szerzés is önálló döntésként bejelenthető. Ehhez kapcsolódó átmeneti szabály értelmében a július 25-ét követő 75 napig bejelenthető a 2018-ban megszerzett további részesedés is. Átalakulások esetén is egyszerűsödnek a bejelentett részesedés (újra) bejelentésével kapcsolatos szabályok.

 

4. Általános forgalmi adó

 

• Átmeneti szabály pontosítja a július 1-jei szabályokkal kapcsolatos számlaadat-szolgáltatás szabályait.

 

• 2018. július 26-tól eltörlésre került az adólevonási jogot gyakorló, számlabefogadó fél számára előírt összevont (partnerenkénti) adatszolgáltatási kötelezettség.

 

• Bevezetésre kerül – összhangban az EU-s szabályokkal – az egycélú és többcélú utalványok eltérő adózása. Míg az egycélú utalványok ellenérték fejében történő átruházása áfaköteles ügyletnek minősül, addig a többcélú utalványok kibocsátása – a jelenlegi szabályozással megegyezően – nem esik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, azonban a beváltásakor adóköteles ügyletként adózik.

 

• 2019-től szigorodik az Áfa tv. az Európai Bíróság tavaly kiadott döntésével (C-288/16) kapcsolatban, mely szerint a termékexporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások csak abban az esetben adómentesek, ha azokat közvetlenül annak nyújtják, aki a mentességre alapot adó tényállást (pld: termékértékesítés) megvalósítják. Az ezzel kapcsolatban felmerülő adókérdésekről külön hírlevelet készítünk.

 

• Az egyablakos (MOSS) rendszer hatálya alá tartozó szolgáltatók számára kedvező változás, hogy 2019-től az ügyletek bizonylatolására a letelepedés szerinti (nem pedig az adófizetési kötelezettséggel érintett) tagállam szabályait kell alkalmazni.

 

• 2019-ben is fennmaradnak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra (2020. december 31-ig), a gabonákra és az acélipari termékekre (2022.június 30-ig) vonatkozó fordított adózási szabályok.

 

• A tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók, valamint az áfaregisztrált külföldi adóalanyok az adóköteles tevékenységükhöz igazoltan kapcsolódó beszerzéseikre vonatkozóan – a nevükre szóló számla alapján – adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor is, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. Ebben az esetben a levonási jogot a bejelentkezés napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorolhatják.

 

• Svájc, Norvégia és Liechtenstein mellett Szerbiával bővül azon „harmadik országok” köre, amelyekben letelepedett adóalanyok számára – viszonosság alapján – az áfa visszatérítése (ELEKÁFA) lehetővé válik. Várhatóan a jövőben Törökországgal is korlátozott körben érvényes lesz a viszonosság.

 

5. A helyi iparűzési adó

 

• Megszűnik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adókedvezmény.

 

• Az elfogadott törvény kiterjeszti az önkormányzatok hatáskörét azzal a lehetőséggel, hogy adómentességet vagy kedvezményt adjanak – valamennyi vállalkozó számára azonos feltételekkel – a beruházások elszámolt költsége vagy annak egy része után. Az adóévben elszámolt, de az adóévben nem érvényesített adómentesség vagy adókedvezmény átvihető lesz a későbbi adóévekre. Az adóalap-mentesség vagy adókedvezmény szabályait az önkormányzat minimum három évig nem módosíthatja az adózók hátrányára.

 

• Az önkormányzatok mozgásterét szűkítő rendelkezés értelmében a jogszabályban meghatározott adómentességeken és -kedvezményeken túl nem nyújthatnak ilyen könnyítéseket a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után az építményadóban, amelynek alkalmazását a törvény kiterjeszti a reklámhordozókra is.

 

6. Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)

 

• A kata alanyiság választását kizárja, ha a bejelentést megelőző 12 hónapon belül törölték az adószámot (ez a határidő korábban 24 hónap volt) vagy, ha bejegyezték a végelszámolási, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá vonást. 

 

• A  biztosítási jogviszony tekintetében a katában nem minősül szünetelésnek az az időszak, amikor a főállású egyéni vállalkozás szünetel, de a magánszemély mégis folytatja a gazdasági tevékenységet és eleget tesz a Kata tételes adó fizetési kötelezettségnek.

 

7. Kisvállalati adó (Kiva)

 

• A módosítás nem titkolt célja ezen adózási forma választásának ösztönzése. Ennek érdekében a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, az a bevételi értékhatár pedig, amelynek elérése a kisvállalati adóalanyiság megszűnését vonja maga után, 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő. A létszámhatárok (50, illetve 100 fő) nem változnak.

 

• A KIVA alapjába beleszámít 2019-től a béren kívüli juttatások, valamint az egyes meghatározott juttatások összege is.

 

8. Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva)

 

•  Legkésőbb 2018. december 20-ig lesz választható az eva. Ezt követően új evás nem léphet be, a korábban evát választók számára azonban megmarad ez az adózási forma.

 

9. Innovációs járulék

 

• Az alanyi mentesség 2019-től csak a Kkv. törvényben foglalt kritériumoknak megfelelő mikro- és kisvállalkozásokra lesz alkalmazható, figyelemmel a kétéves szabályra is.

 

10. Népegészségügyi termékadó (NETA)

 

• A legjelentősebb változás, hogy a jövőben valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül.

 

• A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek továbbra sem lesznek NETA kötelesek.

 

• Módosulnak az adómértékek. Az adómérték egységes 20%-os növelése mellett a fogyasztásra kész állapotban árult üdítőitalok esetében az emelés több, mint 100%-os (a jelenlegi 7 Ft/liter helyett 2019. január 1-től 15 Ft/liter lesz.)

 

• Megszűnik az egészségmegőrző program költsége adóból való levonásának lehetősége is.

 

11. Adózás rendjét (Art.) érintő változások

 

• Késedelmi kamat visszaállítása: 2019-től az új Art-ba is bekerül az előírás, amely szerint az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, ha döntése jogszabálysértő volt, amelyből adódóan adót kell visszatérítenie. Az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet – kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

 

• A késedelmi pótlék jelentős mértékben emelkedik. A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,90 százalék) kétszereséről (1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedik 2019. január 1-jétől. Ezzel párhuzamosan a kockázatos adózók esetében kiszabható késedelmi pótlék a normál módon meghatározott pótlék 150%-a lesz (szemben a korábbi ötszörös értékkel.)

 

•  Az önellenőrzési pótlék mértéke az első önellenőrzéskor naptári naponként a késedelem, illetve a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. Ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az így számított összeg másfélszerese.

 

Az elfogadott törvény szerint az alábbi adófajták megszűnnek, illetve átalakulnak:

 

• nem kell magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadót,

 

• hitelintézeti különadót (ugyanakkor a pénzügyi szervezetek különadója továbbra is marad) és

 

• kulturális adót fizetni,

 

• a baleseti adó „beolvad” a biztosítási adóba, amelynek így (a casco, valamint a vagyon- és balesetbiztosításon kívül) hatálya alá kerül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatások nyújtása. Csökkenni fog a lakosságot terhelő adó, mert a kötelező felelősség-biztosítások díjának eddigi 30%-a helyett az adó mértéke 2019-től 23%-ra, legfeljebb napi 83 forintra csökken. Ezen új szabályokat a 2018.december 31. után kezdődő biztosítási időszak esetében kell alkalmazni.

 

A cikk szerzője dr. Deák Ivett, a K-X Consulting Kft. adójogásza. Amennyiben a cikkel kapcsolatban kérdése merül fel vagy valamely terület értelmezésében, esetleg a követendő eljárásban segítséget tudunk adni, kérjük keresse szakértő kollégánkat.

 

E-mail: nyari@k-xconsulting.com

 

Telefon: +36 20 772 1032

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI A NAV ELŐTTI ELJÁRÁSOKBAN – II.

Elektronikus kapcsolattartás és képviseleti jog az adóügyek intézése során

 

Az idei év a gazdasági társaságok számára olyan újdonságokat hozott, amelyek alapjaiban változtatták meg az állami szervekkel való kapcsolattartás szabályait. Bár a gazdálkodó szervek a bevallásaikat, illetve az adatszolgáltatást jellemzően már 2017-ben is elektronikusan intézték, az elektronikus kapcsolattartást az ellenőrzési eljárás során még nem használhatták, az ellenőrzéssel kapcsolatos beadványokat, nyilatkozatokat kizárólag személyesen, postai úton vagy faxon terjeszthették elő. 2018-tól az irányadó jogszabályok alapján viszont az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezeteknek már nem csupán joga, hanem kötelezettsége is az adóhatósággal való elektronikus kapcsolattartás.

 

A 2018. január 1-jén hatályba lépő adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) egyértelműen meghatározza az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét, akikkel a NAV elektronikus úton tartja a kapcsolatot:

 

• a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezettek,

• az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezettek,

• az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására kötelezettek, továbbá

• mindenki, aki az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénynek (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett.

 

Az Eüsztv. az Air. rendelkezéseinek pontosításaként kimondja, hogy

• az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet,

• az ügyfél jogi képviselője, valamint

• az államigazgatás meghatározott szereplői

egyaránt elektronikus ügyintézésre kötelezettek.

 

A fentiek azt jelentik, hogy 2018-tól gyakorlatilag minden adóalany a személyes és telefonos ügyintézés mellett csak elektronikus úton tud kommunikálni az Adóhatósággal, azaz a fenti időponttól a hatóságok postai úton, faxon nem fogadhatják be a korábban ilyen úton továbbított dokumentumokat.

 

Ez például a járulék és áfa bevallások beküldésében nem jelent lényegi változást, ugyanakkor komoly gondot okozhat egyéb, nem az ÁNYK keretprogramon keresztül eljuttatott kötetlen formátumú levél, meghatalmazás, egyéb irat továbbításakor. Fontos szem előtt tartani, hogy az adóhatósági vizsgálat lezárását követően, a korábban postán benyújtott jogorvoslati iratokat – pl. fellebbezés- a gazdálkodó szervek ezentúl kizárólag elektronikusan kötelesek előterjeszteni. Amennyiben nem így tesznek, beadványukat az adóhatóság nem tekinti szabályszerűen benyújtottnak, így elutasítja, mellyel a társaságok elesnek a törvényben biztosított jogorvoslati lehetőségüktől.

 

A kötelező elektronikus kapcsolattartás miatt az ügyfélkapus és cégkapus regisztrációknak, valamint az ott megadott adatok helyességének – melyet érintő változásokat cikksorozatunk I. részében összegeztük- kiemelt jelentősége van.

 

A NAV előtti képviselet új szabályai

 

Az Air. új elemként rögzíti, hogy a jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül, megteremtve ezzel a törvényes képviselet adóigazgatási eljárásban való alkalmazásának jogszabályi alapját. (Ezt megelőzően a Ptk. szolgált háttér jogszabályként.)

 

Új elemként került az Air-ba a meghatalmazásnak az adóigazgatási eljárásra vonatkozó teljeskörűségének vélelme, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a meghatalmazásból más nem tűnik ki, úgy az kiterjed az eljárás egészére, az azzal kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. Ezzel a jogalkotó megoldotta azt az ellenőrzési eljárás során gyakran felmerülő problémát, amely abból eredt, hogy a meghatalmazás hatályát és körét az eljáró adóhatóságnak kellett értelmeznie. A NAV eddigi gyakorlata az ilyen esetekben az volt, hogy szűkítően értelmezte a meghatalmazást, azaz csak azon eljárási cselekményekre vonatkozóan tekintette hatályosnak, amelyeket konkrétan megneveztek a dokumentumban. Ezzel szemben az új szabályozás kiterjeszti a meghatalmazott jogkörét, jelentősen egyszerűsítve és gyorsítva ezzel az eljárást.

 

Szintén új elemként került az Air-ba a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alá került társaságok adóhatósági képviseletére vonatkozó előírás, amely szerint a fenti eljárások megindítása előtt a társaság hatályos ügyvezetőjétől származó meghatalmazás csak a felszámoló, végelszámoló elfogadó nyilatkozata esetén érvényes. Amennyiben az új képviselő (a felszámoló vagy a végelszámoló) nem járul hozzá a korábbi meghatalmazáshoz, de továbbra is élni kíván a meghatalmazáson alapuló képviselettel, úgy új meghatalmazást kell kiállítania.

 

Eseti meghatalmazás

 

Az Air-ban a képviselet kapcsán új elemként jelenik meg, hogy az eseti meghatalmazásokra nézve kikerülnek a törvényből a képviselővel szemben eddig támasztott szakmai követelmények.

 

Eseti meghatalmazáskor érdemes figyelembe venni, hogy a NAV-nál még fejlesztés alatt áll az egységes nyilvántartási rendszer célszerű ezért olyan eseti meghatalmazottat választani, aki rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval. Ennek hiányában ugyanis a meghatalmazott nem tud eleget tenni az elektronikus kapcsolattartás és dokumentumbenyújtás követelményének.

 

Állandó meghatalmazás

 

A képviselőként eljárni jogosult személyi kör törvényi meghatározása csak az állandó meghatalmazásra vonatkozik. A jogi személyek vonatkozásában a 2018. január 1-ig hatályos szabályok és szakmai követelmények nem változtak.

 

A társaság képviselője – az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – a NAV elektronikus felületén jelenti be az állandó meghatalmazottja, megbízottja képviseleti jogosultságát, amelyet 2018. január 1-től az állandó meghatalmazottnak, megbízottnak ugyanezen a felületen jóvá kell hagynia.

 

Ha a cég új állandó meghatalmazást szeretne a NAV-nak beadni vagy a már benyújtott meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultság tartalmát vagy terjedelmét érintő változást szeretne bejelenteni, azt csak úgy teheti meg, ha az addig is használt EGYKE adatlapot kitölti és mellékletként csatolja hozzá az elektronikus irattá (pdf formátum) alakított meghatalmazást, amelyet a társaság törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha ilyennel nem rendelkezik, akkor a hitelesítést az ügyfélkapuval rendelkező adózó elvégezheti az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatással (AVDH) is.

 

Sorozatunk következő számában a dokumentumhitelesítés lehetőségeit, az ELLUGY-ről és ePapírról szóló legfontosabb tudnivalókat, valamint az elektronikus kézbesítés szabályait és joghatásait foglaljuk össze.

 

A cikk szerzője dr. Deák Ivett, a K-X Consulting Kft. adójogásza. Amennyiben a cikkel kapcsolatban kérdése merül fel vagy valamely terület értelmezésében, a követendő eljárásban segítségre van szüksége, kérjük keressen bennünket bizalommal az alábbi elérhetőségeken:

 

Telefon: +36 20 772 1032

 

e-mail: nyari@k-xconsulting.com

MEGHÍVÓ

 

 

 

 

 

A K-X Consulting Kft. tisztelettel meghívja Önt                                                                                  

„hangADÓ” – ADÓELJÁRÁS 2018

című üzleti reggelijére

 

IDŐPONT: 2018. június 7. (csütörtök) 9.00-11.00

HELYSZÍN: Zugló Office Tower (1145 Budapest, Szugló u. 9.)

TÉMA:  Adóhatósági vizsgálatok tapasztalatai, és amire figyelni kell 2018. január 1-től kezdődően

 

Milyen hibákat vétenek az adózók és mit használ ki az ellenőrzés. Mire kell különösen figyelni egy ellenőrzés során. Milyen kockázatokat és buktatókat rejtenek a 2018-ban életbe lépett új eljárásjogi törvények? Milyen újdonságra, változásra számíthatnak a cégek 2018. január 1-et követően. Miben különböznek a 2017-ben és a 2018-ban indított eljárások? Miben lesz más egy adóvizsgálat? Hogyan változnak az ügyfelek jogai és kötelezettségei? Melyek az új eljárási határidők? Milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek a társaságok?

 

ELŐADÓK:

Nyári Zsolt: okleveles adószakértő

Lakatos Katalin: okleveles adószakértő

dr. Deák Ivett: jogtanácsos

 

Kérjük részvételi szándékát az alábbi címen jelezze:

harte@k-xconsulting.com

 

Jelentkezési határidő: 2018. május 31.

 

Ha bármilyen kérdése merülne fel a rendezvénnyel kapcsolatban, kérjük keresse bizalommal kolléganőnket, Hart Évát az alábbi elérhetőségeken:

telefon: +36 30 631 2195

e-mail:  harte@k-xconsulting.com

 

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI A NAV ELŐTTI ELJÁRÁSOKBAN – I.

Cikksorozatunkban áttekintjük és rendszerezzük azokat a 2018. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozásokat, melyek az állami adó-és vámhatóság (NAV) előtti eljárásokban előfordulhatnak. Rávilágítunk azokra a problémákra is, amelyek megoldásában hasznos gyakorlati tanácsokkal tudjuk segíteni ügyfeleink mindennapi munkáját.

 

Cégkapu vagy Ügyfélkapu? 

 

Mi az Ügyfélkapu?

 

Az ügyfélkapu a természetes személyek elektronikus azonosító-és ügyfélbeléptető rendszere, melyet magyar – valamint EGT állampolgár egyaránt létesíthet. Az ügyfélkapu biztosítja, hogy a regisztrációs eljárás során létrehozott személyes ügyfélkapus azonosítóval a természetes személy kapcsolatot tartson, valamint szolgáltatásokat (pl.: NAV eBEV szolgáltatások, OEP/NEAK TAJ-szolgáltatások) vegyen igénybe az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szerveknél.

 

Mi a Cégkapu?

 

A Cégkapu olyan ingyenesen biztosított elektronikus tárhely, melyet a gazdálkodó szervezetek az állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartáshoz, dokumentumok (pl. bevallás, nyilatkozattétel, tájékoztatás iránti kérem, észrevétel, értesítések) beküldéséhez és hivatalos dokumentumok letöltéséhez használhatnak. A Cégkapu tehát az ügyfélkapuhoz hasonló ingyenes, de a gazdálkodó szervek részére kötelezően használandó elektronikus kapcsolattartási felület, amely amellett, hogy lehetővé teszi a társaságok hivatalos elérhetőségét, biztosítja azt is, hogy a társaság részére feladott elektronikus üzenetek biztonságos egyedi tárhelyre érkezzenek.

 

Tehát az ügyfélkapuhoz képest a legfontosabb különbség, hogy míg az ügyfélkapu magánszemélyek számára készült, addig a cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára teszi lehetővé az elektronikus ügyintézést.

 

Kikre vonatkozik a Cégkapu-létrehozási kötelezettség?

 

A Cégkapu kötelezettség kiterjed minden belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, azaz egyesületekre és szövetkezetekre egyaránt.

 

Nem terjed ki a törvény hatálya ugyanakkor a Magyarországon nyilvántartásba vett áfa regisztrált gazdálkodó társaságokra, valamint az egyéni ügyvédekre és az egyéni vállalkozásokra, így ezek a vállalkozások az állammal történő kapcsolattartásuk során továbbra is az ügyfélkapujukat használják.

 

Mikortól kell használni a cégkaput?

 

2018. január 1-jét követően a gazdálkodó szervezetek hivatalos ügyekben az állami szerveknek, egyéb intézményeknek, bíróságoknak már csak Cégkapun keresztül küldhetnek dokumentumokat és az ezektől a hatóságoktól érkező dokumentumokat is itt fogadhatják. Az erre a címre érkezett küldemények tekintetében a tárhely lehetővé teszi az elektronikus kézbesítési szolgáltatást is, melyhez kézbesítéshez fűződő joghatások kapcsolódnak.

 

Azonban a NAV-val való elektronikus kapcsolattartás tekintetében átmeneti időszak van 2018. december 31-ig, mely szerint az adóeljárások során a gazdálkodó szervezetek cégkapus és a képviselők ügyfélkapus azonosítása idén még párhuzamosan működik. Tehát ez év végéig a cégek még adóügyeik intézése során választhatnak, hogy az eddig megszokott módon, azaz képviselőik ügyfélkapus tárhelyén keresztül, vagy a társaság cégkapuját használva kommunikálnak a NAV-val. Az átmeneti időszakra tekintettel a NAV kizárólag az adózótól cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a cégkapun keresztül, minden más esetben az ügyfélkaput használja.

 

Fontos megjegyezni: nemcsak a NAV-val való kapcsolattartás miatt hozták létre a cégkaput. 2018. január 1-től a vállalkozások bírósági ügyei, az ingatlannyilvántartások, a céges hagyatéki ügyek, a földhivatali intéznivalók, de még a cégautóval kapcsolatos esetleges szabálysértési eljárások megindításával kapcsolatos értesítés is a társaság Cégkapujára érkezik.

 

A Cégkapu-regisztrációra vonatkozó határidők és szankciók

 

A Cégkapu-regisztrációt a 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezeteknek 2017. augusztus 30-ig kellett teljesíteniük, azonban 2017. december 31-ig türelmi időszak volt érvényben, az év végéig egyetlen társaságot sem szankcionáltak a regisztráció hiánya miatt.

 

Tekintve, hogy a NAV előtti eljárásokban a Cégkapu használatára vonatkozó türelmi idő 2018.december 31-ig kitolja a Cégkapu regisztrációs kötelezettség teljesítésének vizsgálatát, így a NAV idén nem fűz jogkövetkezményeket a vállalkozások fenti mulasztásához.

 

Fontos megjegyezni: 2019. január 1-től már az adóhivatallal való online kapcsolatot is a Cégkapu biztosítja, így ezen időpontokon túl a cégeknek nem lesz lehetőségük egyéb (eddig megszokott papír alapú) kapcsolattartásra közigazgatási ügyeik intézése során. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezetek nem rendelkeznek a jogszabály által számukra előírt elektronikus ügyintézést lehetővé tevő kapcsolattartási formával, úgy lehetetlenné válik az állami szervekkel való kapcsolattartás és ezen szervek előtti eljárás. Azaz ezen adózóknak nem lesz lehetőségük többek között sem az adóbevallások benyújtására, sem az adat-és változás bejelentésre, sem a tájékoztatás kérésre, sem más egyedi kérelem vagy észrevétel / fellebbezés benyújtására, de nem fogják tudni teljesíteni a hiánypótlási felhívásban foglaltakat sem (hiszen nem szereznek róla tudomást), melyből adódóan akadályozzák az eljárást, mely szankciót von maga után, amely kihatással bírhat az adózói minősítés megállapítására. A vállalkozások érdeke tehát, hogy minél hamarabb eleget tegyenek a jogszabályból eredő elektronikus kapcsolattartási kötelezettségük teljesítésének.

 

A társaságok ügyvezetőiben felvetődhet a kérdés, hogy mennyiben fogja őket terhelni a Cégkapu kötelező használata. A Cégkapu létrehozásában valóban közre kell működnie a képviselti joggal rendelkező ügyvezetőnek, azonban egyből meg kell adnia az ún. cégkapu-megbízott természetes azonosító adatait, aki felügyeli és kezeli a társaság cégkapuját. Ez a személy lehet a társaság törvényes képviselője, de megjelölhet más személyt is, így már a regisztrációt követően van lehetősége az ügyvezetőnek a Cégkapuval járó adminisztrációs kötelezettségek átruházására. Az állami szervekkel – így a NAV-val – való tényleges kapcsolattartást a cégkapu-ügyintézők végzik, akikre vonatkozó jogosultsági körök pontos megadása és a hozzáférések biztosítása még alakulóban van, így az ügyvezetőkre valószínűleg a jövőben sem fog többlet teher hárulni. Fontos azonban a képviseleti jog átruházására vonatkozó meghatalmazások újra gondolása, mellyel a következő hírlevelünkben fogunk foglalkozni.

 

A cikk szerzője dr. Deák Ivett, a K-X Consulting Kft. adójogásza. Amennyiben a cikkel kapcsolatban kérdése merül fel vagy valamely terület értelmezésében, a követendő eljárásban segítségre van szüksége, kérjük keressen bennünket bizalommal az alábbi elérhetőségeken:

 

Telefon: +36 20 772 1032

 

e-mail: nyari@k-xconsulting.com

 

Iparűzési adót spórolhatunk a készletek pontos elszámolásával

A Számviteli törvény 47. § (1) értelmében az eszköz bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A készletek beszerzése esetében a leggyakoribb kapcsolódó költség általában a fuvarköltség.

 

Helyes elszámolás esetén a készlet beszerzéséhez kapcsolódó fuvar költsége vagy a készlet értékét növeli (amennyiben az érintett készlet év végén még a raktárban van) vagy anyagköltség/ELÁBÉ, ha az érintett készlet már felhasználásra vagy eladásra került.

 

Ennek az egyszerűnek tűnő szabálynak a gyakorlati megvalósítása sokszor nem is olyan könnyű, emiatt sok cég igénybe vett szolgáltatásként könyveli a fuvarköltséget, amit viszont így nem vehet figyelembe az iparűzési adó számítása során. Ez viszont akár többmillió forint adótúlfizetést is jelenthet egy cég számára.

 

Amennyiben a számlázott vételár a szállítási költséget is tartalmazza, úgy a számla lekönyvelésével máris teljesült a fenti szabály, további teendő nincs. De sajnos gyakran nem ilyen egyszerű a helyzet.

 

Amennyiben a termék vételáráról és a szállítási költségről külön-külön számlák készülnek, ezek könyvelése már nagyobb körültekintést igényel. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a fuvarszámlán szereplő költség nem egy, hanem nagyon sok cikkszámhoz kapcsolódik. Természetesen a fuvarozó cég a teljes szállítmányra adja meg a szolgáltatásának árát, nem tud termékenkénti megbontást adni a számla mellé. Így a cégre hárul a feladat, hogy a fuvarköltséget cikkszámokra szétossza.

 

A készletnyilvántartási rendszerek nagyon változatosak, a legegyszerűbbtől a komplex integrált rendszerekig számos verzió létezik. Ahhoz, hogy egy külön számlázott beszerzési költséget egyszerűen tudjunk könyvelni, arra van szükség, hogy a rendszer képes legyen az ilyen tételeket analitika szinten kezelni, vagyis olyan tételt könyvelni a készletre, melynek csak értéke van, de fizikai mennyisége nincs. Ilyen mozgásnem viszont nem minden rendszerben létezik.

 

A fentiek alapján tehát két feladatot kell úgy megoldani, hogy a könyvelő se őszüljön bele a feladatba és az adóhatóság is elfogadja az alkalmazott módszert:

  • a fuvarköltséget készlet-cikkszámokra felosztani
  • a fuvarköltséget megfelelően rákönyvelni a készletre

 

A fuvarköltség felosztása cikkszámokra

 

A felosztásra vonatkozóan nincs kötelező érvényű szabály, hiszen minden termék sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. Minden társaságnak ki kell alakítania a saját módszerét, a választott módszert a számviteli politikában rögzíteni kell és szisztematikusan kell alkalmazni a gyakorlatban.

 

A legegyszerűbbnek az tűnik, ha a fuvarköltséget értékarányosan osztjuk fel a cikkekre, de ez a módszer nem mindig tükrözi megfelelően a valóságot. Ugyanis a fuvarköltség általában a termék súlyától, darabszámától vagy a térfogatától függ, illetve ezek kombinációja. Ugyanakkor, ha a termék fizikai tulajdonsága arányos az értékével, vagy a termékek súlya, térfogata és értéke nagyon változatos, akkor az érték alapú felosztás is elfogadható.

A felosztást csak abban az esetben érdemes számlánként elvégezni, ha a könyvelési rendszer képes analitikusan cikkszámra könyvelni ezeket a tételeket. Ellenkező esetben elegendő év végén, az iparűzésiadó kiszámítását megelőzően elvégezni a kalkulációt.

 

Példa az érték alapú felosztásra

 

Tegyük fel, hogy a nyitó árukészlet értéke 1.000, a tárgyévi beszerzés 15.000, a záró készlet 2.000. Ezek alapján a tárgyévi értékesítés (ELÁBÉ) 14.000. A beszerzés tárgyévi fuvarköltsége 3.000.

Az eladásra jutó fuvarköltség: 3.000 * 14.000/15.000 = 2.800, tehát a fuvarköltségből ekkora összeg az ELÁBÉ-ba kerül, a különbözet, azaz 200 pedig a záró készlet értékét növeli.

A készleten maradó 200 fuvarköltség cikkszámhoz történő hozzárendelése arányosítással oldható meg, ahol az arányszám egy adott termék egyedi beszerzési értékének és a tárgyévi összes beszerzés értékének hányadosa.

Ezek a számítások egy egyszerű excel fájlban elvégezhetők és nyilvántarthatók.

 

A fuvarköltség könyvelése a készletre

 

Minden társaság saját maga dönti el, hogy a készletszámlákat év közben folyamatosan vezeti, vagy sem.

 

Amennyiben a készletnyilvántartás év közben folyamatos és a könyvelési rendszer alkalmas rá, hogy a cikkszámokra szétosztott fuvarköltséget analitikusan is könyvelje, úgy a fuvarszámla közvetlenül a készlet számlára kerül könyvelésre a szállító számlával szemben. Ebben az esetben további teendő nincs, hiszen a rendszer a fuvarköltség figyelembe vételével számolja ki a készlet értékét FIFO vagy átlagár módszerrel és így felhasználáskor az automatikusan elszámolásra kerül az arányos fuvarköltség anyagköltségként vagy az ELÁBÉ-ban. Ezt a módszert jellemzően nagy cégek alkalmazzák, mert komplex informatikai hátteret igényel.

 

Ugyanakkor nem túl nagy időráfordítással akkor is megoldható a helyes könyvelés, ha nincs ilyen komplex rendszer a társaságnál.
Ebben az esetben célszerű visszafelé gondolkodni, vagyis:

  • év közben az összes fuvarköltséget anyagköltségként vagy ELÁBÉ-ként elszámolni, és
  • év végén a készletre jutó fuvarköltséggel visszakorrigálni, azaz a már elszámolt anyagköltséget vagy ELÁBÉ-t a készlettel szemben visszakönyvelni.

 

Bár a fuvarköltség a legjellemzőbb beszerzéshez kapcsolódó költség, de ne feledjük, hogy vámköltség, termékdíj, biztosítási díj, egyéb hatósági díjak és illetékek ugyan ebbe a problémakörbe tartoznak és hasonló módon kezelendők. Sőt, amennyiben a készlet beszerzéshez egyértelműen hozzárendelhető hitel, akkor a raktárba történő beszállításig felmerült kamat is a beszerzési érték részét képezi. Egy nagy értékű távolkeleti vagy tengeren túli beszerzés esetében ezek is jelentős tételek lehetnek.

 

Mit tehetünk, ha korábban nem a fentiek szerint kezeltük a beszerzéshez kapcsolódó költségeket, vagy ha esetleg már folyamatban van egy iparűzési adó ellenőrzés?

 

A korábbi évek könyvelési hibái a számviteli törvény ellenőrzésre, önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint javíthatók, a hiba nagyságrendjének tükrében esetlegesen három oszlopos beszámolót kell készíteni.

 

Az iparűzési bevallások önellenőrzésére elévülési időn belül van lehetőség. Amennyiben folyamatban van a cégnél iparűzési adó ellenőrzés, úgy a vizsgálat keretén belül az adózó kérheti a javára szóló adókülönbözet megállapítását.

 

Amennyiben a leírtakkal kapcsolatban segítségükre lehetünk, a K-X Consulting lelkes csapata áll szíves rendelkezésére.

Reklámadó….Újratervezés!

Március 28-án a Kormány benyújtotta a reklámadó szabályainak újabb
átírására vonatkozó törvényjavaslatát. A törvény módosítására 2014-es
bevezetése óta már több ízben sor került, de a 2016. november 4-én hozott
Európai Bizottság döntés egyértelművé tette, hogy az továbbra sem felel meg
az Uniós szabályoknak. Read More→