Társasági adó: a leggyakoribb buktatók

Az éves bevallás készítés finishébe érkeztünk, ami azt jelenti, hogy az adóalanyok jelentős részének május végéig be kell adnia az éves elszámolású adók -többek között a társasági adó – bevallását is. S habár a társasági adó „csak” 9%, azonban a hibás bevallás miatti mulasztási bírsággal, valamint az adóhiány utáni adóbírsággal együtt még egy jelentéktelen összeg is messziről láthatóvá válhat. Ugyanúgy lehet rossz érzés a cégvezetésben, ha a sietség eredményeként olyan adókedvezmények maradnak ki, amelyek jelentősebb adómegtakarítást eredményeztek volna a vállalkozás számára. Összeállítottunk egy listát a bevallások elkészítésekor előforduló leggyakoribb hibákról:

 

  • Egyre több olyan kedvezménnyel találkozhatunk, amely de minimis-nek minősülnek vagy minősülhetnek (pld. a csökkentett iparűzési adómérték miatti kedvezmény). A de minimis támogatásnak azonban van felső határa (200 ezer EUR), amit három évet összefogóan kell számítani és ha túllépjük, egy ideig nem vagyunk jogosultak további adókedvezményre (sem). Ezért érdemes lehet idén is megvizsgálni, hogy van-e egyáltalán még olyan keret, amelyre tekintettel adókedvezmény vehető igénybe.
  • Sokan elfelejtik feloldani a fejlesztési tartalékot, ami négy év után oda vezethet, hogy késedelmi kamattal növelten kell megfizetni a korábban elhalasztott adó összegét (hiába voltak időközben megfelelő beruházások). Ennél már csak az a nagyobb hiba, ha a fejlesztési tartalék megképzésekor benyújtott beszámolóban hiányzik a szükséges számviteli átsorolás (eredménytartalékból lekötött tartalékba).
  • Vannak társasági adókedvezmények (pld. beruházások után), amikre csak a KKV-k lehetnek jogosultak, és vannak olyan kötelezettségek is (innovációs járulék vagy a transzferár nyilvántartás elkészítése), amelyek alól csak a KKV-k mentesülnek. A KKV minősítés vizsgálata pedig néha még az adótanácsadóknak is nagy kihívás. Külön érdemes a KKV értékhatárokra annál ránézni, aki már évek óta a „határon” mozog, esetleg alkalmanként átlépi azokat, vagy egyszerűen csak új tulajdonosi csoportba került.
  • Sokszor milliók múlhatnak azon, ha nem helyezünk elegendő figyelmet a bevallásban szereplő tételek alátámasztására. A hiányos dokumentálás, alátámasztás a társasági adóbevallás egyik legnagyobb kihívása. Ebbe a kategóriába tartozik többek között az adományok / támogatások utáni elszámolások vagy a behajthatatlan követelések csökkentő tételként történő szerepeltetése.
  • A támogatásokat nem csak megszerezni kihívás, de sokszor azok könyvelése is meglepi a vállalkozásokat. Ez kifejezetten akkor érezhető, ha a támogatásokat az adóalany több év alatt felmerülő költségek ellentételezésére kapja, egyszerre, utólag és több évet összevonva. Az összemérés elve alapján ugyanis a költségeknek és az azok fedezetére kapott támogatásoknak ugyanazon adóévben kell felmerülnie.
  • Az elhatárolt veszteség mindekori összegének figyelemmel követése sem mindig a legegyszerűbb adózási teendő. Az adóalapot csökkentő tételként figyelembe vehető összeget ugyanis számos körülmény befolyásolja (pld. keletkezés időpontja, az 50%-os korlát), ráadásul külön rendelkezéseket kell végigböngészni, ha egy nyereséges és egy veszteséges társaság az összeolvadás mellett dönt. De arra is van példa, hogy az egyik évben a jövedelem-nyereség-minimum alapján adót fizető adóalany elfelejti, hogy azt a veszteségét később még fel tudja használni csökkentő tételként.
  • Habár vannak olyan esetek, amikor egyszerű a tao kalkuláció elkészítése, ugyanúgy futjuk a kockázatot, ha már az adózás előtti eredmény pontatlanul van megállapítva (pld. az elhatárolások hiánya vagy pontatlansága miatt). Emellett pedig számos olyan számviteli hiba is lehet, amelynek bár nincs adóhatása, mulasztási bírságot azonban kivethet emiatt az adóhatóság (ilyen pld. a rövid/hosszú lejáratú kötelezettségek megbontása, átsorolása, vagy hogy a tárgyi eszközöket már nettó módon kell kimutatni).

 

A lista a lehetőségek számosságából adódóan nem lehet teljeskörű. A kerekítések miatti pontatlanságokkal, vagy a látványcsapatsport utáni adójóváírások elszámolásával még tovább lenne bővíthető a felsorolás, azonban bízunk abban, hogy így is tudtunk segíteni.

Üdvözlettel:
A K-X Consulting Csapata

 

A blogbejegyzés szerzője Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. partnere. Amennyiben a bejegyzéssel kapcsolatban kérdése merül fel, kérjük keresse K-X-es kapcsolattartóját a már ismert elérhetőségeken vagy várjuk levelét az office@k-xconsulting.come-mail címre.

 

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.