Mi a megfelelő taktika, ha elindul egy adóellenőrzés? (NAV kisokos – 3. rész)

Amint azt sorozatunk 2. részében már említettük, nagy jelentősége van annak, hogy az adóhatóság melyik arcát mutatja felénk egy ellenőrzés során. Ebben a hírlevelünkben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az ellenőrzés alá vont cégnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a hatóság róla alkotott képe ne változzon meg negatív irányban – erre ugyanis elég nagy az esély, a következményei pedig felettébb súlyosak lehetnek.

A „nyerő stratégia” legfontosabb eleme, hogy a vizsgálat alá vont társaság már az ellenőrzési szakaszban bemutassa azokat a bizonyítékokat és helyesen tegye meg azokat a nyilatkozatokat, amelyek alátámasztják, hogy a jogszabályokat betartva jár el. Erre azért van nagy szükség, mert az adóeljárások 2018. évi módosítását követően a jogalkotó – többek között az ellenőrzésihatáridő-hosszabbítások kiiktatásával – nemcsak az eljárások elhúzódását kívánta csökkenteni, de a jogorvoslati lehetőségeket is jelentős mértékben korlátozta, amikor szűkítette azokat az időbeli korlátokat, amelyek az új tények és körülmények előterjesztésére nyitva állnak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan bizonyítékot, amely az ellenőrzés alá vont társaság jogkövető magatartását támasztja alá, célszerű még az ellenőrzés során, de legkésőbb a jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Ez azért bír különös jelentőséggel, mert fellebbezéskor és a fellebbezés alapján indult eljárásban – a semmisségi okon kívül – nem lehet új tényt állítani, illetve új bizonyítékra hivatkozni. Így egy másodfokú eljárást követő közigazgatási per során az eljáró bíróság is kötve van az adóhatósági ellenőrzés bizonyítékaihoz.

Minden ellenőrzés alá vont vállalkozásnak az tehát az elsődleges érdeke, hogy minél hamarabb átlássa és beazonosítsa az adóhatóság ellenőrzési irányát és szándékát – minimalizálva vagy kivédve ezzel egy adóhatósági megállapítást. Ehhez már az ellenőrzésről szóló értesítés vagy a megbízólevél átvételét követően érdemes egy adóhatósági eljárásokban szakembert felkeresni.

Az adóhatóság együttműködési hajlandóságát az esetek nagy többségében az adózóval való első kapcsolatfelvétel határozza meg. Attól a pillanattól, amikor az adóhatóság az előzetes értesítést vagy a megbízólevelet kiküldi a cégkapura, már nincs visszaút, csak előre. Ezért érdemes nyitottan és együttműködően eljárni. Alaptalan tévhit, hogy ha nem nyitjuk meg az elektronikus tárhelyen elhelyezett adóhatósági dokumentumot, akkor a NAV eljárása ellehetetlenül és bizonyítékok hiányában, megállapítás nélkül lezárja a vizsgálatot. Ez nem is állhatna messzebb a valóságtól. Az adóhatóság az adózó tárhelyén két egymást követő időpontban helyezi el az értesítését és a másodikat követő 5. munkanapon akkor is átvettnek minősül a dokumentum, ha nem nyitjuk meg. Ezzel pedig az ellenőrzés hivatalosan is kezdetét veszi. Az ellenőrzést az adóhatóság az adózó közreműködése nélkül is lefolytatja a rendelkezésére álló információk (online számlaadat szolgáltatás, M-lapok, eÁfa stb.) alapján – azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ebben az esetben az adózó nem tudja javítani/megmagyarázni/megvédeni az eljárását. A Társaság a terhére szóló megállapítással már csak az adófolyószámláján előírt fizetési kötelezettségként találkozik. Innen pedig már csak bonyolult, külön eljárások útján nyílhat lehetőség a folyamat visszafordítására, ami – ha nem is lehetetlen, de – sokkal időigényesebb és nem utolsó sorban extra anyagi ráfordítást is igényel.

Az adókülönbözet kiszabása mellett jelentős bírság és késedelmi pótlék kiszabásával is számolni kell, ami nemcsak a vállalkozás likviditására, de a korábbi adózói minősítésére is kihatással lehet. Ez pedig jelentősen befolyásolhatja a pályázati lehetőségeket, ahol az elbírálás alapja a Társaság makulátlan adózói megbízhatósága.

A fentiek alapján tehát elmondható, hogy az adóellenőrzési eljárásokban az utóbbi években a fókusz az ellenőrzés/észrevétel/kiegészítő ellenőrzés tengelyre helyeződött. A korábban súlytalan észrevétel pedig – ezzel párhuzamosan – kiemelt szerepet kapott a jogorvoslati lehetőségek között.

Gyakorlati tapasztalunk alapján az ellenőrzés pozitív lezárásának a kulcsa a jól megválasztott, az ellenőrzési eljárás beható ismeretén alapuló stratégia, valamint a megfelelő kommunikáció megválasztása.

AZ ELJÁRÁS BÁRMELY SZAKASZÁBAN KÉRHETI SZAKÉRTŐNK SEGÍTSÉGÉT!

Sorozatunk következő cikke: Adókockázat minimalizálása – üzleti partner ellenőrzése

Szerző: dr. Deák Ivett
Email: deaki@k-xconsulting.com
Tel: +36 70 000 2385

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.