Kiskereskedelmi adó és pótadó – tévhitek és tények

A kiskereskedelmi pótadófizetési kötelezettség határideje 2022. november 30.! Ha Önök 2022-ben az általános szabályok szerint kiskereskedelmi adó fizetésére kötelezettek és 2021-ben volt kiskereskedelmi adófizetési kötelezettségük, a november 30-i pótadófizetéssel számolni kell. A kiskereskedelmi pótadót a 22KISKER jelű nyomtatványon kell bevallani.

Ebből az apropóból szeretnénk ismét hangsúlyozni, hogy – a tévhittel és elnevezésével ellentétben – a kiskereskedelmi adó nem kizárólag a klasszikus kiskereskedelemmel foglalkozó kereskedőket terheli, mint pl. az ALDI vagy a Tesco. Ahogy erre a 2022. május 3-i blogbejegyzésünkben is utaltunk, számos adóalany mulasztja el a kiskereskedelmi adófizetési kötelezettségét, vagy annak vizsgálatát, hogy egyáltalán alanya-e az adónak, és ha igen, szükséges-e a folyamatait újra gondolni. Ugyanis a nagykereskedői profil nem garancia arra, hogy a társaság nem alanya a kiskereskedelmi adónak. Ezért összegyűjtöttük a leggyakoribb félreértéseket az adónemmel kapcsolatban.

1. TÉVHIT: a nagykereskedőkre a kiskereskedelmi adó nem vonatkozik, nem kell vizsgálni sem, hogy alanyai-e a kiskereskedelmi adónak.
A kiskereskedelmi adó és a kiskereskedelmi pótadó fizetésére azok kötelesek, akik üzletszerűen folytatnak olyan kiskereskedelmi tevékenységet, amely a TEÁOR 45.1 (ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét), a 45.32, a 45.40 (ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét) vagy a 47.1-47.9 kódok alá esik, és amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet. A hangsúly az elméleti lehetőségen van, azaz azon, hogy magánszemély (akár csak elméleti szinten is) eléri-e a termékeket. Amennyiben akár saját dolgozót, akár esetenként egy-egy magánszemély vásárlót kiszolgálnak, vagy elméletben kiszolgálhatnának, akkor az adókötelezettséget vizsgálni kell.

2. TÉVHIT: a magánszemélyeknek történő értékesítés nettó árbevétele nem éri el az 500 millió forintot, nincs kiskereskedelmi adó fizetési kötelezettség.
Ha magánszemélyeknek is értékesítenek terméket, akkor nemcsak a magánszemélyeknek történő értékesítések nettó árbevételét kell figyelembe venni, hanem az azon az értékesítési csatornán befolyó teljes nettó árbevételt! Például, ha a webshopban cégek és magánszemélyek is leadhatnak rendelést, a webshop teljes nettó árbevétele – beleértve az itt leadott céges rendeléseket is – kiskereskedelmi adóköteles.

Nehézséget okoz, hogy az értékesítési csatorna fogalmát a törvény nem határozza meg, de olyan „közvetítő közeget” kell alatta érteni, amelyen keresztül a vásárló kapcsolatba kerül a kereskedővel (pl. webshop, telefon, email, üzlethelyiségben eladó általi kiszolgálás stb.).

3. TÉVHIT: ha például két külön telefonszámon kerülnek felvételre a kiskereskedelmi- és a nagykereskedelmi megrendelések, vagy a kiskereskedelmi megrendeléseket csak e-mailen, a nagykereskedelmi megrendeléseket csak telefonon lehet leadni, akkor biztosan csak a kiskereskedelmi forgalom után kell adót fizetni.
Van olyan jogértelmezés, amely szerint a külön telefonszámokon leadott, vagy telefonon és emailen leadott rendeléseket úgy kell tekinteni, mintha egy értékesítési csatornán érkeznének be a kereskedőhöz. Emiatt a hatósági jogértelmezés miatt pedig az így leadott rendelések teljes nettó árbevétele kiskereskedelmi alapot képez, amennyiben magánszemélyek akár csak elméletben, de rendelhetnek ilyen formában.

4. TÉVHIT: ha a magánszemélyek kiszolgálása elkülöníthető (pl. más szolgálja ki őket az üzlethelységben, mint aki a céges ügyfeleket, vagy csak az üzlethelyiség egy másik szobájában fizethetnek), akkor csak a magánszemélyekhez köthető értékesítés nettó árbevétele képez kiskereskedelmi adóalapot.
Az üzlethelyiség egyetlen értékesítési csatorna függetlenül attól, hogy más szolgálja-e ki a magánszemélyeket, vagy, hogy az üzlethelyiség más részében szolgálják ki a magánszemélyeket! Tehát az üzlethelyiségen keresztül befolyó teljes nettó árbevétel kiskereskedelmi adóköteles lesz.

5. TÉVHIT: a munkavállalók rendelései elkülönítetten kezelhetők kiskereskedelmi adó szempontból.
A munkavállalók rendeléseit nem lehet elkülönítetten kezelni az egyéb értékesítésektől, amennyiben ugyanazon értékesítési csatornán szolgálják ki őket, mint más magánszemélyeket vagy vállalkozásokat. Nem minősül elkülönített értékesítési csatornán történő értékesítésnek önmagában az, ha a munkavállalók pl. csak a részükre készült űrlapon adhatják le a rendeléseiket, ha egyébként ugyanabba az értékesítési csatornába kerül kell sorolni a rendelésüket, mint másokét.

6. TÉVHIT: ha a magánszemély webshop rendelését más raktárból szállítják ki, akkor csak a magánszemélyeknek történő értékesítés nettó árbevétele képez adóalapot.
Ebben az esetben az értékesítési csatorna a webshop, és a webshop teljes nettó árbevétele kiskereskedelmi adóköteles lesz, ha egyébként a webshopban cégek és magánszemélyek egyaránt vásárolhatnak.

7. TÉVHIT: csak a nettó árbevétel képezi a kiskereskedelmi adó alapját.
A kiskereskedelmi adó alapjába beletartozik a szállító részére nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel valamint a szállító által adott árengedmény is. Tehát ha az adóalany például az áru „reklámozásáért” juttatásban részesül attól, akitől az árut veszi, vagy engedményesen jut az eladott áruhoz, akkor ez a juttatás és az engedmény is adóalapot képez.

8. TÉVHIT: a külföldi magánszemélyek részére történő értékesítés nem képez adóalapot.
Minden magánszemélyek felé történő kiskereskedelmi értékesítés adóalapot képez!

9. TÉVHIT: az egyéni vállalkozó is magánszemély.
Ha az egyéni vállalkozó alátámasztható módon adóalanyként jár el (megadja az adószámát szerződésben vagy a vásárlás során), akkor ezekben az esetekben nem minősül magánszemélynek.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, keressen minket bizalommal!

A blogbejegyzés szerzője dr. Vargha Máté, a K-X Consulting Kft. adótanácsadója. Amennyiben a bejegyzéssel kapcsolatban kérdése merül fel, kérjük keresse K-X-es kapcsolattartóját a már ismert elérhetőségeken vagy várjuk levelét az office@k-xconsulting.com e-mail címre.

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.