Átalányadózás – Legfőbb előnyei és compliance határidők

Sok egyéni vállalkozó számára gondot jelenthet az a kérdés, hogy a KATA jogviszony megszűnése után milyen adónemben folytassák a gazdasági tevékenységüket. Előző blogbejegyzésünkben (KATA utáni egyéb alternatívák) e kérdés eldöntéséhez szeretettük volna segítséget nyújtani. Ebben a bejegyzésben pedig a KATA legnépszerűbb alternatívájaként emlegetett átalányadózás főbb jellemzőit, illetve az átlépéssel és a működéssel kapcsolatos legfontosabb határidőket ismertetjük.

Az átalányadózás főbb jellemzői a teljesség igénye nélkül a következők:

Belépés: Főszabályként adóév egészére vonatkozóan lehet átalányadózást választani. Az is választhat átalányadózást, aki a tevékenységét év közben kezdi, vagy évközben kilép a KATA hatálya alól. A legtöbb tevékenység esetén az az egyéni vállalkozó választhat átalányadózást, akinek 2021-ben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét (kb. 20 millió forintot).

Kilépés: Az átalányadózáshoz való jogosultság megszűnik, ha az egyéni vállalkozó adóévi vállalkozói bevétele meghaladja a törvényi értékhatárt (2022-ben 24 millió forintot), vagy ha a számla-/nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért a NAV mulasztási bírságot állapított meg részére. Fontos, hogy a KATA kilépők esetén az értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni (ez azt jelenti, hogy a legtöbb tevékenység esetén a 2022. szeptember-december időszakra vonatkozóan az értékhatár 8 millió forint lesz)!

Ha az átalányadózásra való jogosultság év közben szűnik meg, a megszűnés visszamenőleges hatályú lesz; az egyéni vállalkozónak a teljes adóévre vonatkozóan az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szja szabályok szerint kell adóznia.

Ha az egyéni vállalkozó kilép az átalányadózás alól vagy jogosultsága megszűnik, ismételten csak 4 év múlva léphet vissza az átalányadózás hatálya alá.

Nyilvántartási kötelezettség: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – kizárólag bevételi nyilvántartást kell vezetnie. Ezenkívül meg kell őriznie a számviteli alapdokumentumokat (pl. költségszámlákat stb.) is. Annak az egyéni vállalkozónak, aki áfalevonási jogát érvényesíti, további nyilvántartási kötelezettséggel kell számolnia; például teljeskörűen kell vezetnie a pénztárkönyvet.

Szjafizetési kötelezettség: Az átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételének szja törvényben meghatározott költséghányaddal (tevékenységtől függően 40/80/90%) csökkentett összege után fizeti meg az szja-t (továbbiakban „átalányban megállapított jövedelem”). Addig nem kell szja-t fizetnie, amíg az átalányban megállapított jövedelme nem éri el az 1 200 000 Ft-ot (2022-re áttérés esetén ezt az összeget nem kell arányosítani). Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi, ezért e jövedelem összegéből a különböző szjakedvezmények (pl. családi, személyi kedvezmény stb.) érvényesíthetőek.

Szocho- és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség: Az átalányadózó egyéni vállalkozó a szochot és a tb járulékot az átalányban megállapított szjaköteles jövedelme után fizeti meg. Fontos viszont, hogy a főfoglalkoztatású egyéni vállalkozók esetén havi minimum adóalappal is számolni kell. A minimum adóalap szocho esetében tevékenységtől függően a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a, tb járulék esetén a minimálbér/garantált bérminimum összege. Ez azt jelenti, hogy a főfoglalkoztatású egyéni vállalkozónak azokra a hónapokra is fizetnie kell tbjárulékot és szocho-t, amelyekben nincs vállalkozói bevétele vagy szjaköteles jövedelme.

Helyi iparűzési adófizetési kötelezettség: Az átalányadózó egyéni vállalkozó választhat, hogy a fizetendő hipa alapját az általános szabályok szerint vagy az átalányadózókra vonatkozó egyszerűsített adómegállapítással határozza meg. Az egyszerűsített szabályok alkalmazása esetén a hipa alapja az átalányban megállapított jövedelem 120%-a, vagy ha ez az összeg alacsonyabb, a vállalkozói bevétel 80%-a.

Összefoglalva, az átalányadózást különösen annak az egyéni vállalkozónak érdemes választania:

• akinek a tevékenységével kapcsolatban kevés költsége merül fel, mivel az Szja törvényben meghatározott költséghányad alátámasztás nélkül, a teljes összegben érvényesíthető.
• aki nem szeretne bonyolult nyilvántartási kötelezettséggel számolni.
• aki jogosult családi kedvezményt, 25 év alattiak kedvezményét vagy egyéb szja- és járulékkedvezményt érvényesíteni.
• akinek egyéni vállalkozó státusza mellett 36 órát meghaladó munkaviszonya van vagy nappali tanulmányokat folytat, mivel ebben az esetben mindaddig nem kell szja-, szocho-, tb járulékfizetési kötelezettséggel számolnia, ameddig az átalányban megállapított jövedelme nem éri el 1 200 000 Ft-ot.

Az átalányadózással kapcsolatban a következő rendszeresen felmerülő határidőkre kell figyelni:

• Minden tárgyhót követő hónap 12-ig kell bevallani és megfizetni az egyéni vállalkozói jövedelem után fizetendő szocho-t és a tbjárulékot. A bevallás az 58-as nyomtatványon nyújtható be. Az egyéni vállalkozót havi bevallási kötelezettség terheli abban az esetben is, ha egyébként tb járulékfizetési kötelezettsége nem merül fel (vagyis „nullás” a bevallása).
• A negyedévet követő hónap 12-ig kell megfizetni az adott negyedévben keletkezett szja köteles jövedelem után fizetendő szja előleget.
• Az adóévet követő év május 20-ig kell benyújtani az átalányban megállapított szjaköteles jövedelemről szóló szjabevallást. A bevallás a 53-as nyomtatványon nyújtható be.
• Az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani helyi iparűzési adóbevallást. A bevallás a HIPAK nyomtatványon nyújtható be. Ha az egyéni vállalkozó az átalányadózók esetén választható egyszerűsített adómegállapítást választja, erről a bevallásban nyilatkoznia kell.

A teljesség igénye nélkül a KATA jogviszony megszűnésével és az átalányadózásba történő átlépéssel kapcsolatos határidőket foglaljuk össze:

• 2022. szeptember 1-ig (a biztosítási jogviszony első napjáig) kell bejelenteni az egyéni vállalkozói státuszra miatt keletkező biztosítási jogviszony kezdetét a 22T1041-es nyomtatványon. A bejelentés mind a főfoglalkoztatású, mind a „mellékállású” egyéni vállalkozók számára kötelező.
• 2022. szeptember 12-ig kell megfizetni az augusztus hónapra vonatkozó KATA tételes adót.
• 2022. szeptember 15-ig kell megfizetni a helyi iparűzési adó második részletét, annak az egyéni vállalkozónak, aki a KATA-sokra vonatkozó tételes hipamegállapítást alkalmazta.
• 2022. szeptember 30-ig soron kívül kell benyújtani a kisadózó vállalkozók bevételi nyilatkozatát a 22KATA nyomtatványon. A bevételi értékhatár (amely időarányosan 12 millió forint) elérése miatt fizetendő 40%-os többletadót is eddig a határidőig kell megfizetni és bevallani.
• 2022. október 31-ig lehet nyilatkozni az átalányadózás választásáról a 22T101E nyomtatványon (amennyiben az az egyéni vállalkozó nem felel meg az új KATA feltételeinek). A választás szeptember 1-től lesz hatályos, de már augusztus 1-től bejelenthető.
• 2023. január 15-ig kell benyújtani a hipa záróbevallást annak az egyéni vállalkozónak, aki a KATA-sokra vonatkozó tételes hipamegállapítását alkalmazta. A bevallás a 22HIPAK nyomtatványon tehető meg.
• 2023. május 31-ig kell benyújtani az átalányadózás 2022-es időszakáról szóló hipabevallást. Ebben a bevallásban lehet nyilatkozni arról, ha az egyéni vállalkozó az átalányadózókra vonatkozó egyszerűsített hipamegállapítást választja. A bevallás a 22HIPAK nyomtatványon tehető meg.
• Nem kell bejelentést tenni a KATA jogviszony megszűnéséről a NAV és az önkormányzat felé (a helyi iparűzési adóval kapcsolatban sem), mivel a KATA jogviszony megszűnése a törvény hatályánál fogva automatikus. Ezenkívül az egyéni vállalkozó mentesül a hipaelőleg fizetés alól is az első időszakra vonatkozóan.

Reméljük, a fenti összefoglalóval hasznos áttekintést tudtunk adni azoknak is, akik számára az átalányadózással kapcsolatos tudnivalók és határidők szövevényesnek tűntek. Amennyiben a fentiek kapcsán segítségre lenne szüksége, keressen minket bizalommal!

Üdvözlettel:
A K-X Consulting Csapata

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.