Év végi zárás? A társasági adóbevallás sosem rutinmunka!

Áprilissal az éves bevalláskészítés utolsó előtti hónapjába léptünk, ami azt jelenti, hogy az adóalanyok jelentős részének május végéig be kell adnia társasági adóbevallását (amiben ráadásul idén már szerepelnie kell adatoknak a kapcsolt felek közötti tranzakcióról is). S habár a társasági adó „csak” 9%, azonban a hibás bevallás miatti mulasztási bírsággal, valamint az adóhiány utáni adóbírsággal együtt még egy jelentéktelen összeg is messziről láthatóvá válhat. Ugyanúgy lehet rossz érzés a cégvezetésben, ha a sietség eredményeként olyan adókedvezmények maradnak ki, amelyek jelentősebb adómegtakarítást eredményeztek volna a vállalkozás számára. Mint a korábbi években is, csapatunk áll szíves rendelkezésre a kalkulációk / bevallások ellenőrzésében, a potenciálisan elérhető adókedvezmények felismerésében!

Összegyűjtöttük a bevallások elkészítésekor előforduló leggyakoribb hibákat:

• A de minimis kedvezményeknek van felső határa (200 ezer EUR), amit három évet összefogóan kell számítani és ha túllépjük, egy ideig nem vagyunk jogosultak további adókedvezményre (sem). Érdemes megvizsgálni, hogy van-e egyáltalán keret, amelyre tekintettel adókedvezmény vehető igénybe!
• Sokan elfelejtik feloldani a fejlesztési tartalékot, ami négy év után oda vezethet, hogy késedelmi kamattal növelten kell megfizetni a korábban elhalasztott adó összegét. Ennél már csak az nagyobb hiba, ha a fejlesztési tartalék megképzésekor nem történt meg a szükséges számviteli átsorolás.
• Vannak társasági adókedvezmények, amikre csak KKV-k jogosultak, és vannak olyan kötelezettségek, amelyek alól csak a KKV-k mentesülnek. A KKV minősítés vizsgálata nagy kihívás! Külön érdemes a KKV értékhatárokra annál ránézni, ha már évek óta a „határon” mozog, esetleg alkalmanként átlépi azokat, vagy új tulajdonosi csoportba került.
• A hiányos nyilvántartás vagy dokumentáció a társasági adóbevallás egyik legnagyobb kihívása. Milliók múlhatnak azon, ha nem helyezünk elegendő figyelmet a bevallásban szereplő tételek alátámasztására (pld. adományok / támogatások utáni elszámolások, behajthatatlan követelések).
• A támogatásokat nem csak megszerezni kihívás, de sokszor azok könyvelése is meglepi a vállalkozásokat. Ez kifejezetten akkor érezhető, ha a támogatásokat az adóalany több év alatt felmerülő költségek ellentételezésére kapja, egyszerre, utólag és több évet összevonva. Az összemérés elve alapján ugyanis a költségeknek és az azok fedezetére kapott támogatásoknak ugyanazon adóévben kell felmerülnie.
• Az elhatárolt veszteség mindenkori összegének figyelemmel követése sem mindig a legegyszerűbb adózási teendő. Az adóalapot csökkentő tételként figyelembe vehető összeget ugyanis számos körülmény befolyásolja (pld. keletkezés időpontja, az 50%-os korlát), ráadásul külön rendelkezéseket kell végigböngészni, ha egy nyereséges és egy veszteséges társaság az összeolvadás mellett dönt.
• Ugyanúgy kockázatot futunk, ha már az adózás előtti eredményt pontatlanul állapítják meg. Emellett számos olyan számviteli hiba lehet, amelynek bár nincs adóhatása, mulasztási bírságot azonban kivethet emiatt az adóhatóság (pld. a rövid/hosszú lejáratú kötelezettségek megbontása, átsorolása, tárgyi eszközök nettó értéken történő kimutatása).

A lista a lehetőségek számosságából adódóan nem teljeskörű. A kerekítések miatti pontatlanságokkal, vagy a látványcsapatsport utáni adójóváírások elszámolásával még tovább lenne bővíthető a felsorolás. Ha a leírtakkal kapcsolatban kérdés merülne fel, vagy a tételek komplexitása miatt szükség van a kalkuláció helyességének megerősítésére, vagy csak egy második ellenőrzésére, javasolt adótanácsadó segítségét kérni!

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.