ADÓTÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK 2024 – 2025

1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
   • Fordított adózás: 2024. január 1-jétől ismét módosulnak az építőipari fordított adózás szabályai. Egyrészt pontosításra kerül az ingatlanra vonatkozó tevékenység fogalma: egyéb feltételek fennállása esetén fordított adózás alkalmazandó az olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására irányul. Az ingatlan egyéb megváltoztatása már nem esik fordított adózás alá.
     2023. január 1-jétől már bármilyen hatósági engedély vagy bejelentés megalapozza a fordított adózást. Tekintettel arra, hogy a megrendelő nem minden esetben van tisztában azzal, hogy az egyes résztevékenységek közül mi esik hatósági engedély vagy bejelentési kötelezettség alá, a jogszabály 2024. január 1-jétől előírja, hogy az engedély / bejelentés tényéről a szolgáltatásnyújtó előzetesen és írásban nyilatkozzon a szolgáltatás igénybevevője felé.
   • Az e-áfa rendszer bevezetése: 2024. január 1-jétől a hagyományos, nyomtatványkitöltő programon keresztül kitöltött és elektronikusan beküldött bevalláson kívül más lehetőségünk is lesz majd az áfa bevallások elkészítésére.
     Egyrészt, lehetőségünk lesz arra, hogy az adóhatóság által előkészített bevallástervezetet egy erre a célra rendszeresített elektronikus felületen keresztül kiegészíthetjük, módosíthatjuk, nyilatkozhatunk az adólevonási jogunkról és annak gyakorlásáról, és jóváhagyhatjuk. Másrészt, az adóhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbíthatjuk a fizetendő adó megállapításának és az adólevonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylat szintű adatokat, és az ezen adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként gépi úton jóváhagyhatjuk.
     Akár az első módszerrel készített bevallástervezetet, akár a gépi úton továbbított adatokból összeállított bevallástervezetet hagyjuk jóvá, az a bevallás benyújtásának minősül. Ez utóbbi két módszer alkalmazása nem lesz kötelező, csak egy lehetőség, de alkalmazásukkal számos előnyben részesülhetünk (például mentesülünk az M lapok kitöltésének kötelezettsége alól). Az e-áfa rendszer jellemzőit egy következő hírlevelünkben részletezzük.
   • Adómértékek: 2024. január 1-jétől új áfa mérték alkalmazandó egyes termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén. A napilapok 0%-os adókulcs, bizonyos műalkotások importja 5%-os adókulcs alá esik; a betegszállítás abban az esetben is adómentes lesz, ha nem közszolgáltató végzi, feltéve, ha a szolgáltatásnyújtó rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel, és speciálisan erre a célra felszerelt járművel végzi a szolgáltatást; pontosításra kerül, hogy nem minden, a fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységhez szorosan kapcsolódó termékértékesítés lesz adómentes, hanem csak a műfogsor értékesítés; bővül a 18%-os adómérték alá eső, desszert jellegű sajtkészítmények köre; és korlátozza a jogszabály az 5%-os adókulcs alá tartozó tápszerek körét is: csak a külön jogszabályban meghatározott tápszerekre lesz majd érvényesíthető a kedvezményes adókulcs.
   • Diplomáciai mentesség: emelkedik a személyes célra biztosított diplomáciai mentesség keretösszege az 300 ezer forintról 600 ezer forintra.
   • E-nyugta megjelenése: 2025. január 1-jétől bevezetésre kerül az e-nyugta, és alkalmazása bizonyos, egyelőre még nem ismert tevékenységi körök esetén kötelező lesz. Elektronikus nyugta lesz minden olyan nyugta, amelyet elektronikus úton bocsátottak ki, és amely beérkezett a nyugtatárba. A vevők egy vevői alkalmazás segítségével érhetik majd el az e-nyugtákat a nyugtatárban. Papír alapú nyugtamásolat kibocsátása kizárólag a vevő kifejezett kérése esetén lesz csak kötelező. Az e-nyugta bevezetésével párhuzamosan, az érintett tevékenységi körök esetén megszűnik majd az online pénztárgép segítségével kibocsátott nyugta.
     A papír alapú, kézi nyugtákra vonatkozóan online adatszolgáltatási kötelezettség kerül bevezetésre: az online számla adatszolgáltatáshoz hasonló módon, a kézi nyugtákról is a kibocsátást követő 3 napon belül adatot kell majd szolgáltatni az adóhatóságnak egy elektronikus felületen keresztül.
     A fentiek mellett bővül majd az e-nyugták kötelező adattartalma is: az e-nyugtán szerepelnie kell az értékesített termék, szolgáltatás megnevezésének, mennyiségének; a felülről alkalmazott adómértéknek; adómentesség esetén az arra való egyértelmű utalásnak; és különbözeti adózás esetén a megfelelő hivatkozásnak is. Emellett, bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső bizonylat fogalma, ami gyakorlatilag módosító nyugtának felel majd meg. Adattartalma a számlával egy tekintet alá eső okirathoz hasonlóan alakul.
   • Közösségi alanyi adómentesség: 2025. január 1-jétől könnyebbség a kisadózók számára, hogy alanyi mentességet a közösségi adóalanyok már nemcsak a székhely szerinti országban választhatnak majd, hanem a Közösség más tagállamában is, az adott tagállamban letelepedett adóalanyokkal azonos feltételekkel. A választás feltétele, hogy az adott tagállami értékesítések ne haladják meg az adott tagállamban érvényes alanyi mentesség értékhatárát, és a göngyölített, azaz az összes, Közösségbe irányuló értékesítés ellenértéke ne haladja meg a 100 ezer eurót. Az értékhatárba az új közlekedési eszköz adómentes értékesítése is beleszámít majd.
     Nem kell majd alanyi adómentességet választani valamennyi olyan tagállamba, ahová értékesítés történik, az adómentesség tagállamonként választható majd. Ugyanakkor, ahol az adóalany adómentességet választ, ott – a jelenlegi belföldi szabályokhoz hasonlóan – adólevonási jog nem illeti majd meg, ugyanakkor bevallás benyújtására sem lesz kötelezett.
     Az alanyi adómentes adóalanyok uniós szinten egységes azonosítót kapnak majd: „ex” utótag kerül az adószámuk mögé. Az alanyi adómentes adóalanyoknak adatot kell majd szolgáltatniuk a saját tagállami adóhatóságuk számára az elért árbevételükről, tagállami bontásban.
   • Rendezvényeken történő online részvétel teljesítési helyére vonatkozó módosítás: kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépés esetén, ha az eseményen, rendezvényen a részvétel virtuálisan történik, és az igénybevevő adóalany, 2025. január 1-jétől a teljesítés helye nem a rendezvény megrendezésének tényleges helye lesz, hanem főszabály szerint, az igénybevevő adóalany székhelye, igénybevétellel legközvetlenebbül érintett telephelye, és a szolgáltatásnyújtás fordított adózás alá esik majd.
   • Amennyiben a fenti szolgáltatásokat nem adóalanyok részére teszik online közvetítés útján vagy virtuális módon hozzáférhetővé, a teljesítés helye az a hely lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van (az így fizetendő adó pedig az OSS-ben bevallható, megfizethető lesz).
2. TÁRSASÁGI ADÓ
   • Nem elismert költségek, ráfordítások: a módosítás értelmében nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek azon jogdíj, vagy kamat összege, amelyet egy olyan államban illetőséggel rendelkező vállalkozásnak vagy ott található telephelynek fizetnek ki, amely állam adózási szempontból nem együttműködőnek minősül (pld. Oroszország) vagy ahol az adómérték alacsonyabb a hazainál. E rendelkezés aló kivétel – azaz elismert tétel – ha az adózó igazolni tudja, hogy nem az adóelőny volt a költség felmerülésének fő célja.
   • Fejlesztési adókedvezmény: módosulnak az Európai Bírósági engedélyen alapuló kedvezmény feltételei. Ilyen engedélyre a jövőben akkor lesz szükség, ha az adókedvezményből létrehozott beruházás jelenértéke eléri a 110 millió eurónak megfelelő forint összeget (az eddigi 100 millió eurós értékhatár helyett).
   • Energiahatékonysági adókedvezmény: az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió euró helyett 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő. Szűkül azonban a támogatható beruházások köre. Nem vehető igénybe az adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés vagy annak támogatására, továbbá, ha fosszilis tüzelőanyaggal működő tárgyi eszköz telepítésére irányul.
     A módosítás értelmében a továbbiakban eltérő szabályok fognak vonatkozni azokra a beruházásokra, felújításokra is, amelyek épületekre irányulnak. Az ilyen beruházások kapcsán új fogalom meghatározást vezet be a módosítás, mégpedig a primerenergiát, amelynek az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia minősül, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. Az épületekre irányuló beruházások, felújítások vonatkozásában az adókedvezmény igénybevételének ezentúl feltétele, hogy a beruházás, felújítás 10-20%-os javulást eredményezzen a primer energiában mért energiahatékonyság tekintetében.
   • K+F adókedvezmény: 2024-től bevezetésre kerül egy új, kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató adókedvezmény. Ez az adókedvezmény – több másik adókedvezménnyel ellentétben – a globális minimumadóban is elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül, viszont nem csak a globális minimumadó alanyok élhetnek vele. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a (de nem haladhatja meg alapkutatásnál az 55 millió eurónak, alkalmazott kutatás esetén 35 millió eurónak, kísérleti fejlesztés esetén pedig 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget).
     Az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is változik. Az új K+F jogcím minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és akár nullára is lehet csökkenteni a társasági adót a felmerülés adóévében és az azt követő 3 adóévben.
     Az adókedvezményt minden évben maximális összegben kell érvényesíteni. Ennek pedig az az oka, hogy a fel nem használt rész a negyedik adóév végéig kiutalásra kerül az adózó számára (feltéve, hogy nincs százezer forintot meghaladó adótartozása).
   • Amnesztia a részesedés bejelentéséhez: lehetősége lesz bármely társasági adóalanynak a 2023. december 30-án nyilvántartott, nem bejelentett részesedés utólagos bejelentésére. Ennek határideje a társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja, azaz általános esetben 2024. május 31. A bejelentéssel azonban adókötelezettség is keletkezik, a 9%-os adó alapja a részesedés piaci értéke könyv szerinti értéke közötti különbözet 20%-a. A piaci értéket független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével kell alátámasztani.
3. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
   • USA egyezmény megszűnése: a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése kapcsán a jogalkotó igyekezett mérsékelni annak „káros” következményeit a magyar illetőségű adózókra. Ezért 2024-től sem számít egyéb jövedelemnek – aminek elsősorban a 13%-os szociális hozzájárulási adóra szempontjából van jelentősége – az USA-ban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelem, valamint az általa fizetett kamat.
     Módosul továbbá az ellenőrzött tőzsdei ügylet fogalma is, azzal, hogy azt kiterjesztik OECD tőzsdékre is. Ezért ezen jogcímen lehet továbbra is adóköteles az amerikai tőzsdéken elért jövedelem.
     Az egyezmény megszűnése miatt szintén módosul a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály. A módosítás a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását.
   • Induló vállalkozásban szerzett részesedés: 2024-től adómentes az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett (i) részesedés, (ii) ilyen vállalkozásban részesedés szerzését lehetővé tévő jog (opció) megszerzése, valamint (iii) ilyen jog gyakorlása alapján történő részesedésszerzés, ha a jogot a munkavállaló, vezető tisztségviselő korábban a jog alapításakor induló vállalkozásnak minősülő társaságban szerezte. Az adómentességnek további feltétele, hogy a munkavállaló, a vezető tisztségviselő a megszerzett jogot/ részesedést, valamint a jog gyakorlásának útján szerzett részesedést legalább három évig nem ruházza át másra. Általános szabályként itt is elvárás, hogy a juttatás feleljen meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.
     A törvénybe belekerült az induló vállalkozás fogalma, amely lényegében az mikro- vagy kisvállalkozás, amely legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett és amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
   • Borászati termékek adómentessége: adómentesen juttatható 2023. december 1-től vendéglátás keretében, vagy üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, palackozott kiszerelésben vásárolt borászati termék, amelyet közvetlenül a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől szerez be a juttató.
   • Szerencsejáték adómentessége: nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, engedélyhez kötött és nem kötött sorsolásos játékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból, valamint az online kaszinójátékból származó nyeremény (kivéve: külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény).
   • Csekély értékű ajándék juttatása: 2024. január 1-jétől – visszatérve a korábbi gyakorlathoz – a kifizető évente ismételten három alkalommal adhat csekély értékű ajándékot egy-egy magánszemélynek (26.680 Ft érték/ alkalom), amely egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.
   • Jövedelemszerzés helye: Az előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem 2024. január 1-től ott tekintendő „megszerzettnek”, ahol a tevékenységet végzik, még abban az esetben is ha nem közvetlenül, hanem cégükön keresztül szerződnek.
   • Egyes meghatározott juttatások utáni adókötelezettség: az egyes meghatározott juttatások (pld. üzleti ajándék) tekintetében havi kötelezettség helyett csak negyedévente kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a kifizetőnek a közterhet (szja és szocho).
   • Munkaerőpiacra lépők kedvezménye: a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehet.
   • Minimálbér összege: a minimálbér havi bruttó összege a jelenlegi 232 000 forintról 266 800 forintra emelkedik. A változás érinti a garantált bérminimum összegét is, melynek havi bruttó összege 2023. december 1-jétől 326 000 forintra módosul. Az emelt összegeket első alkalommal a 2023. december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A 2023. decemberére vonatkozó, a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott juttatások (pld. csekély értékű ajándék) még a 2023. november 30-án hatályos minimálbér és garantált bérminimum alkalmazandó.
4. ILLETÉK
   • Illetékbélyeg kivezetése: az illeték megfizetésére vonatkozó részletszabályok változása alapján 2024. január 1-jétől megszűnik a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetősége. Így az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél ezen időponttól készpénz-átutalási megbízással is kifizetheti a bírósági eljárási illetéket.
   • CSOK Plusz: a törvény módosítása kiegészíti a CSOK igénybevételével megszerzett lakóingatlanokra vonatkozóan már létező visszterhes vagyonátruházási illetékkedvezmény feltételeit a CSOK Plusz bevezetésével összefüggő szabályokkal és kiterjesztésre került a jelenleg érvényes visszterhes illetékmentességi szabály hatálya a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtési kedvezménnyel. Újdonság, hogy a CSOK Plusz kölcsön felhasználásával 2024-től megszerzett ingatlanok esetére az illeték kedvezmény 80 millió forint illetékalapig alkalmazható.
5. AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY (ART.) VÁLTOZÁSAI
   • Adatszolgáltatás: bővül a havi adó- és járulékbevallásban feltüntetendő adatok köre. Így az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az adott illetőségre tekintettel kiadott adószámot, továbbá az ilyen személy részére irodalmi, művészeti, tudományos, szabadalom, jog, használat keretében juttatott ellenértéket is szerepeltetni kell a bevallásban.
   • E-pénztárgép: az eddigiektől eltérően, 2024. július 1-től lépnek hatályba az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás engedélyezésére, az e-pénztárgép adatszolgáltatására, valamint az e-pénztárgép és automataberendezés adatszolgáltatásához kapcsolódó hatósági ár megállapítására vonatkozó szabályok. Ennek értelmében az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazása, üzemeltetése, ellenőrzése és működtetése is az állami adó- és vámhatóság feladata lesz. Ezért azonban szolgáltatási díjat kell majd fizetni.
     Az engedélyezési eljárás lezárását követően külön jogszabály alapján folyamatosan adatot kell szolgáltatni az Adóhatóság részére, aki azt 10 évig köteles megőrizni. Visszaélés gyanúja esetén az adóhatóság az e-pénztárgép ellenőrzése során legfeljebb 15 napra bevonhatja és/vagy blokkolhatja az e-pénztárgépet. Amennyiben pedig a gyanú beigazolódik, úgy az e-pénztárgépet az adóhatóság bevonja és megsemmisítésre kerül.
     A törvényi rendelkezés érdekessége, hogy míg az e-pénztárgéppel és a vevői alkalmazás engedélyezésére és adatszolgáltatására vonatkozó szabályok csak 2024. július 1-től lépnek hatályba, addig az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése miatt az adóhatóság már 2024. január 1-től jogosult mulasztási bírságot kiszabni. Ennek alapján a forgalmazóra – engedély nélküli, vagy visszavont engedély ellenére, továbbá eltérő engedélyű géppel való forgalmazás esetén – akár 10 millió forintos bírság is kiszabható. Az e-pénztárgéppel kapcsolatos egyéb kötelezettségek megszegése esetén természetes személy 500 ezer forintig terjedő, nem természetes személy 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható. A forgalmazó a szervizre vonatkozó kötelezettségszegése miatt akár 1 millió forintos bírságot is kaphat.
   • Csatlakozás a csoportos társasági adóalanyhoz: az újonnan létrejövő adózónak könnyebb lesz csatlakoznia a csoportos társaságiadó-alanyhoz. 2023. december 1-ig a tevékenységét év közben kezdő személy a bejelentkezéssel egyidejűleg tudott csak csatlakozni ilyen csoporthoz. A módosítás alapján erre a fenti időponttól kezdődően az adóhatósághoz történő bejelentkezéstől számított 30. napja lesz. Azonban arra figyelni kell, hogy ez a határidő jogvesztő, így elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
   • Adótartozással rendelkező adózók adatainak közzététele: a törvény 2024. január 1-től egységesíti és felemeli az önkormányzati és az állam adóhatóság által az adótartozással rendelkező személyek közzétételére vonatkozó értékhatárt. Ez azt jelenti, hogy jövő év elejétől a helyi adókra vonatkozóan csak azon személy/szervezet adatai kerülnek közzétételre, akinek 500 ezer forintot elérő helyiadó-tartozása 90 napig folyamatosan fennáll. (Jelenleg a közzétételt jogi személy esetén már 100 ezer forinttól, természetes személy esetén 50 ezer forinttól meg kell tenni.)
   • A nagy összegű adóhiánnyal és/vagy adótartozással rendelkező adózók: negyedévenkénti közzétételére pedig egységesen csak akkor kerül sor, ha a nyilvántartott adótartozás 180 napon keresztül folyamatosan fennáll és meghaladja a 100 millió forintot. (Ez a természetes személyek esetében jelenleg 10 millió forint.) Jó hír a fekete listára kerülők részére, hogy amennyiben a nagyösszegű adótartozással rendelkező adózó bizonyítja, hogy az előző negyedév során a határozatban előírt fizetési kötelezettségét teljesítette, akkor az adóhatóság 8 napon belül törli őt a közzétételi listáról.
   • Észrevétel végelszámolás során: kedvező szabály, hogy végelszámolás esetén beadott tevékenység záró bevalláshoz, adóbevalláshoz, vagy a végelszámoló által készített záró bevalláshoz kapcsolódó adóhatósági ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvre – a jelenlegi jogorvoslati lehetőséget kizáró rendelkezéssel szemben – 2023. december 30-tól, 8 napon belül észrevételt lehet tenni.
   • Az ellenőrzési határidő kockázatos adózókra: a törvény két ponton módosítja a kockázatos adózóra vonatkozó ellenőrzési határidőt. 2024. január 1-től érvényes a rendelkezés, amely szerint, ha az ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében a társaság kockázatos adózónak minősül, úgy az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik. 2024. február 28-tól pedig érvénybe lép az a rendelkezés, amely szerint, ha a kockázatos adózónál folyamatban van olyan ellenőrzés, amelynek során fel- vagy végelszámolási eljárás indul, vagy továbbműködés mellett döntenek, akkor az ellenőrzési határidőt az ellenőrzés kezdetekor érvényes szabályok alapján kell megállapítani és az alapján kell számítani.
   • Megbízható adózó ellenőrzési kedvezménye: a törvény 2024. január 1-től hatályos rendelkezése szerint, amennyiben a megbízható adózó gépi interfész alkalmazásával továbbítja a fizetendő adó megállapításának és az adólevonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylat szintű adatokat és az ezen adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként gépi úton hagyja jóvá, úgy, az így benyújtott bevallását az adóhatóság nem ellenőrizheti annak esedékességétől számított tizenöt napig.
   • Szigorodik a boltlezárás: fontos változás, hogy az adóhatóságnak 2023.december 30-tól már nem kell a számla- vagy a nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztását megállapítania ahhoz, hogy bezárja az üzletet, ezen jogával már az első mulasztás alkalmával is élhet.
   • Fizetési könnyítés gépjárműadóra: a törvény lehetőséget biztosít a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – részére, hogy a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségére, a tárgyév június 30. napjáig benyújtott kérelmére, évente egy alkalommal, legfeljebb öthavi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.
6. AZ ADÓIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (AIR.) VÁLTOZÁSAI
   • Ellenőrzési eljárások határideje: azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a jogutódoknál lefolytatandó, a jogelődök kötelezettségeire is kiterjedő ellenőrzést végez és a jogelőd, vagy a jogutód, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozik, akkor az ellenőrzési határidő 120 nap lesz, mely nem hosszabbítható meg.
     Kiegészül az ellenőrzés megindítása azzal a szabállyal, hogy a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.
7. AZ ADÓHATÓSÁG ÁLTAL FOGANATOSÍTANDÓ VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY (AVT.) MÓDOSÍTÁSA
   • Behajtás módja: a végrehajtást lefolytató adóhatóság a 10 ezer forintot meghaladó, de a 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetében kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosít a behajtás érdekében.
   • Végrehajtható okirat: Az elfogadott módosítás alapján a végrehajtható okiratok köre bővül a nemzetközi adóegyezmények alapján indított behajtási igényekkel. Ez a gyakorlatban bővíteni fogja az eljárás alá vonható tartozásokat.
   • Adóhatóság kamatfizetési kötelezettség: amennyiben jogtalanul, nem valós tartalmú okirat alapján indult el a végrehajtás, és ezzel kapcsolatosan jövedelemletiltás is volt, akkor azt úgy kell kezelni, mint egy költségvetési támogatást, amelyre a sértett felet a jogtalanul letiltott jövedelem időpontjától kezdődően a késedelmi pótlékkal azonos mértékű késedelmi kamat illeti meg.

Üdvözlettel:

A K-X Consulting Csapata

A hírlevelünkben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.