Alig fél év maradt a felkészülésre – Gyökeresen megváltoznak a hulladékgazdálkodás szabályai

Az Európai Unió hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelveit minden tagország beépíti a jogszabályai közé, nincs ez másként Magyarországon sem. Bár a változás még csak tervezet formájában létezik, mivel alig fél év áll majd a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz érdemes azt mielőbb megkezdeni!

A vállalatoknak hamarosan a környezetvédelmi termékdíj mellett új kötelezettséggel, az ún. „EPR díjjal” is számolniuk kell. Az új szabályozás a gazdálkodók széles rétegét érinti. Annak érdekében, hogy megfeleljünk az Európai Unió hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelveinek, a magyar hulladékgazdálkodás is jelentős változásokon esik át a következő fél évben. A részleteket tartalmazó kormányrendeletek még csak tervezeti formában érhetők el, de már látható, hogy a magyar szabályozás követi majd az uniós irányelvben kialakított rendszert.

Az új hulladékgazdálkodási politika legfőbb alapelve, hogy az egyes termékekhez kapcsolódó hulladékkezelési tevékenységek ellátása, finanszírozása a terméket gyártók felelőssége legyen. Ez a rendszer a kiterjesztett gyártói felelősség, rövidítve EPR (extended producers responsibility).

Milyen változásokra kell felkészülni?

Az új EPR-rendszer alapvetően regisztrációs, nyilvántartási, adatszolgáltatási és fizetési kötelezettségekkel jár majd. Az új rendszerben a hulladékgazdálkodási feladatokat egy koncessziós társaság látja el, az ezzel kapcsolatos költségek finanszírozását pedig a kiterjesztett gyártói felelősség keretében a termék gyártóinak kell biztosítaniuk. A bevezetésre kerülő díj, az EPR díj – amelynek konkrét díjtételei még nem ismertek – tehát a gyártókat terheli majd. Az érintett cégeknek ehhez be kell jelentkezni a hulladékgazdálkodási hatóságnál, valamint telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetniük az EPR-rendszerrel érintett termékekről.

Milyen termékekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség?

Az EPR-rendszerrel érintett termékek (vagy másnéven körforgásos termékek) az alábbiak:

• csomagolószerek;
• meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;
• elektromos és elektronikus berendezések;
• elemek és akkumulátorok;
• gépjárművek;
• gumiabroncs;
• irodai papír;
• reklámhordozó papír;
• sütőolaj és zsír;
• meghatározott textil termékek;
• fabútorok.

Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi termékdíj az EPR-rel párhuzamosan megmarad!
Lesznek olyan vállalatok, amelyek eddig nem fizettek termékdíjat, viszont az új EPR-szabályozás vonatkozni fog rájuk, és lesznek olyan gazdálkodók is, akiknek a két fizetési kötelezettséggel párhuzamosan kell tervezniük. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi termékdíjjal és az újonnan bevezetésre kerülő EPR-díjjal érintett termékek körében jelentős az átfedés, nagy jelentősége lesz annak, hogy a vállalatok hogyan tudják a kétféle díjfizetési és nyilvántartási kötelezettséget összehangoltan kezelni. A jelenlegi tervek szerint, ha egy vállalat mindkét kötelezettségnek alanya, a termékdíj összegéből az EPR-díj összegét levonhatja.

A gyártói felelősség részletszabályai jelenleg még csak tervezetként érhetők el, és sok kérdés még nem tisztázott, ám érdemes a változásokat folyamatosan nyomon követni, mivel az új szabályozás a vállalatok széles rétegét érinti, és a 2023. júliusra tervezett bevezetésre a felkészülési idő kevesebb mint fél év!

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.