Ismét a NAV célkeresztjében a korábbi katás vállalkozások – Több millió forintos büntetést kockáztat, ha nem készül fel időben
A nyárvégi KATA változások után a KATA ismét terítékre kerülhet, ám ezúttal az ellenőrzési oldalon. Közelmúltbeli tapasztalatunk alapján egyre több céget választanak ki olyan adóhatósági ellenőrzésre, melynek célja a kisadózókkal folytatott együttműködés vizsgálata, beleértve az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek ellenőrzését.
Összegyűjtöttük, mit érdemes végiggondolni társasági oldalon, hogy nyugalommal fogadhassanak egy ilyen témájú ellenőrzési eljárást.
Burkolt foglalkoztatás gyanúja
Kisadózókkal folytatott együttműködésnél kiemelt szempont, hogy a KATA-s vállalkozó „valódi vállalkozóként” végezte-e el a rá bízott feladatokat, vagy felmerülhet a burkolt foglalkoztatás gyanúja. E tekintetben az adóhatóság kifejezetten tartalmi vizsgálatot folytat, és az együttműködés valódi tartalmi jegyeit igyekszik feltárni. A feladatvégzés helyén és az eszközhasználaton túl érdemes azt is áttekinteni, hogy az adott kisadózó miképpen tagozódott be a rá bízott feladatokkal a szervezeti hierarchiába; A feladatkiosztás és a feladat leadása miképpen valósult meg a gyakorlatban; Felmerülhet-e a munkaviszonyra jellemző megjelenési kötelezettség az irodában, a -tól/-ig rendelkezésre állás, a direkt és részletekbe menő instruálás, utasításadás; Elképzelhető-e, hogy annyira szoros az együttműködés, hogy a kisadózó szinte kizárólag a társaságtól szerzett bevételt. Ha az adóhatóság ilyen kérdésekkel jelentkezne, a társaságnak ezekre tudnia kell válaszolni.
Elmulasztott vagy hibás adatszolgáltatás
A kisadózó vállalkozások számára 1 millió forintot meghaladó kifizetett összegekről követő év március 31-ig kellett adatot szolgáltatni az adóhatóság felé a K102-es nyomtatványon. (2021 tekintetében a határidő 2022.03.31., 2022 tekintetében a határidő 2023.03.31.) Fontos saját magunk ellenőrzése, hogy a társaság valóban megküldte – és ha igen, milyen tartalommal – az adatszolgáltatást az adóhatóság felé.
Számlabefogadás
A kisadózói számlák kötelező számlaeleme a „Kisadózó” kifejezés számlán történő szerepeltetése. Érdemes áttekinteni, hogy az adatszolgáltatás elkészítésekor valóban minden olyan partnert figyelembe vettek – még ha végül nem is kellett adatot szolgáltatni-, akik kisadózói számlát bocsátottak ki. Elképzelhető-e, hogy van olyan partner, aki bár kisadózói státuszban volt, de a társaság figyelme átsiklott felette?
Hiányzó dokumentáció
Az együttműködés valódi kereteinek, a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettségek vizsgálatához az adóhatóság iratokat kér be. Bár a szóbeli szerződéskötés joga megilleti a feleket, mégsem előnyös megoldás, ha adóellenőrzésre kerül sor. Az együttműködés feltételeit érdemes írott szerződésben is lefektetni, figyelve arra, hogy a szerződés valóban mindkét fél által aláírt szerződés legyen. A szerződéstől eltérően az viszont már kötelező, hogy a kisadózó írásban nyilatkozzon a kisadózói státuszáról az együttműködés kezdetekor. A társaságok oldalán gondoskodni kell arról, hogy ezek a nyilatkozatok rendelkezésre álljanak, és egy esetleges ellenőrzés során bemutathatók legyenek.
Az adatszolgáltatás sem elég önmagában, ellenőrzéskor annak tartalmát indokolni kell tudni. Ehhez fontos, hogy a társaság olyan nyilvántartást (vagy lekérdezést) tudjon rendelkezésre bocsátani, amely tartalmazza a kisadózó partnereket, illetve a számukra kifizetett összegeket a kifizetés dátumával együtt.
A fentieket tehát érdemes áttekinteni; felmérni, hogy minden dokumentáció rendelkezésre áll-e, minden adatszolgáltatás megfelelő volt-e. Előzetesen az esetleges hiányosságok még pótolhatóak, az elmaradt adatszolgáltatás pótolható.
Bízunk benne, hogy a fentieket hasznosnak találja. Amennyiben kérdése merülne fel, vagy a rendelkezésre álló dokumentumok és alátámasztások felmérése, az ellenőrzésre való felkészülés vagy az ellenőrzés lefolytatása során segítségére lehetünk, keressen minket bizalommal.
A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.