Közvetített szolgáltatás

Tisztelt Ügyfelünk!

Közeledik a május 31, amely nem csak a társasági adó jelentette lehetőségek számszaki azonosítása vagy a kockázatok kezelése szempontjából érdekes. Ez a dátum éppen ugyanennyire fontos azon cégek esetében is, akik – székhelyük, telephelyük helyszíne miatt – iparűzési adó fizetési kötelezettséggel is szembesülnek. Annak ismeretében pedig, hogy sok cég esetében az iparűzési adóteher még a társasági adókötelezettséget is meghaladja, nem szabad ezt az adónemet félvállról kezelni. A helyes iparűzési adókötelezettség megállapítása több lépcsős folyamat is lehet, főleg azon adózók esetén, akik különböző önkormányzatok területén rendelkeznek székhellyel és telephellyel.

Eddigi tapasztalataink szerint a gyakorlatban nem a megosztás jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az adóalapot csökkentő tételek megfelelő azonosítása. A kalkuláció kiindulási alapja a nettó árbevétel, amit csökkent az anyagköltség, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a közvetített szolgáltatások összege. Ez nem is tűnik mindaddig nehéznek és kockázatosnak, amíg megfelelően azonosítjuk be a csökkentő tételeket. Az iparűzési adó számításában márpedig ez jelenti a legnagyobb kihívást! És ezek közül is különösen kiemelkedik a közvetített szolgáltatások beazonosítása, különösképpen azon adózók esetében, akiknél az árbevétel jelentős része szolgáltatásokból származik. Ennek oka pedig, hogy a közvetített szolgáltatásoknál az adóalap csökkentéshez mind a nehezen értelmezhető tartalmi, mind a többlet adminisztrációval járó formai előírásokat is teljesíteni kell.

Közvetített szolgáltatásról (tartalmilag) csak abban az esetben beszélhetünk, ha harmadik személytől vásárolt (i) szolgáltatást, (ii) értékesítünk tovább (iii) változatlan formában. Más szóval, akkor lehet egy szolgáltatás közvetített, ha egy adott szolgáltatást más érdekében vásárolja meg az adózó, a szolgáltatás lényegében csak „számlázási szinten” fut végig a társaságnál. Ennek ismertében nem lehet szó közvetített szolgáltatásról, ha az adóalany felmerült költségét (pld. építményadót) szeretné továbbszámlázni, vagy ha a harmadik személytől vásárolt szolgáltatás tényleges haszonélvezője az adózó saját maga (saját teljesítéshez vásárolt szolgáltatás). Kiemelt jelentősége van a változatlan formának is. Amennyiben a harmadik személytől vásárolt szolgáltatás egy komplex szolgáltatás részeként jelenik meg, megint nem lehet szó közvetítésről, hiszen nem marad meg a változatlan forma (ennek a korlátozásnak tipikus elszenvedői a rendezvény vagy utazásszervező irodák).

A formai megkötések teljesítése talán egyszerűbb feladat, mint a tartalmi megfelelősség beazonosítása, azonban következmény tekintetében ugyanaz a hátránya. Azaz hiába jelenthető ki, hogy egy szolgáltatás tartalmilag közvetítettnek minősül, ha a szerződés (i) a közvetítés lehetőségét nem tartalmazza és a (ii) a számlán nincs külön kiemelve, hogy a számlán szereplő tételek közül melyik a közvetített (értsd: több tételes számla esetében nem elég az az általános megfogalmazás, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz), az adóalap nem csökkenthető.

A helyzet nem könnyű és ezt a mindennapi munkánk során rendszeresen tapasztaljuk ügyfeleinknél. Szinte nem volt olyan eset, amikor az adózók – túllépve a formai előírásokon – minden esetben megfelelően azonosították be, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek valóban adóalap-csökkentésre jogosítanának az iparűzési adó rendszerében. S bár az adó mértéke mérsékelt (maximum 2%), azonban az adózó tevékenységétől és fogalmától függően a hibahatás akár több tíz millió forint is lehet! S mivel az iparűzési adó összege ráfordításként csökkenti az adózó eredményét, így a közvetített szolgáltatások pontatlan elszámolásának társasági adóban is jelentősége van.

Ügyfeleink mindig számíthatnak ránk, igyekszünk hozzájárulni a sikeres működésükhöz. Segítségre pedig nagy szükség van, amikor a zárások miatt egyébként is sok mindennel kell foglalkoznia a pénzügynek. Amiben most is lehet ránk számítani:

• iparűzési kalkuláció átnézése;
• megosztás módszertanának ellenőrzése;
• csökkentő tételek beazonosítása;
• közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések tartalmi és formai vizsgálata (szerződések, számlák).

Amennyiben úgy érzi tudunk segíteni, állunk szíves rendelkezésére!

Üdvözlettel:
A K-X Consulting Csapata

A blogbejegyzés szerzője Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. partnere. Amennyiben a bejegyzéssel kapcsolatban kérdése merül fel, kérjük keresse K-X-es kapcsolattartóját a már ismert elérhetőségeken vagy várjuk levelét az office@k-xconsulting.com e-mail címre.

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.