Pénzmosás, terrorizmus finanszírozás: kerüljük el a látszatát is

Az utóbbi időben az adóhatósági ellenőrzések fókuszába kerültek a gazdaság azon szereplői, akik tevékenységük során ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy szolgáltatásaikat bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására, vagy a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatására használják fel. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) szerint ilyen Szolgáltatóknak minősülnek – többek között – a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

• ingatlan forgalmazással, hasznosítással foglalkozó cégek;
• adótanácsadók, adószakértők, könyvelők, könyvvizsgálók, ügyvédek és ügyvédi irodák,
• bizalmi vagyonkezelők és székhelyszolgáltatók;
• nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők;
• azok az árukereskedők, akik hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el;
• virtuális (pld. kriptovaluta) és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók;
• hitelintézetek; pénzügyi szolgáltatók; foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak;
• játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők (továbbiakban együtt: Szolgáltató).

Az adóhatóság az ellenőrzés során azt vizsgálja, hogy az érintett Szolgáltató az adott ügylet megkötése előtt, az üzleti kapcsolat fennállása alatt, valamint (bizonyos esetekben) annak megszűnésekor megtett-e mindent a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló körülmények maradéktalan kiszűrése, feltárása és annak megakadályozását célzó bejelentése érdekében.

A megfelelésnek elengedhetetlen, s talán elsődleges feltétele a felügyeleti szervhez szabályszerűen benyújtott és elfogadott, a hatályos jogszabályi előírásokat, valamint az egyedi arculatot is tükröző Belső Szabályzat. (Megjegyzés: aki a tényleges működését 2017. június 26-a előtt kezdte meg, annak a felügyelti szerv által elfogadott alapszabályzattal és a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján Módosított Belső Szabályzattal is rendelkeznie kell). Egy adóhatósági ellenőrzés azonban nem zárul le a Belső Szabályzat bemutatásával. Annak adattartalma és az abban foglaltak betartása, gyakorlati alkalmazása ugyanis kiemelt része az ellenőrzésnek. A Szabályzatban meg kell határozni – többek között – a belső kockázatértékelési szabályrendszert, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzés érdekében tett intézkedéseket, valamint ezek nyilvántartására kialakított egyedi rendszert éppúgy, mint a területért felelős kijelölt személy bejelentésének igazolását és feladatának meghatározását. Emellett az adóhatóság azt is ellenőrizheti, hogy a vizsgált társaság megtett-e minden óvintézkedést abból a célból, hogy az általa nyújtott szolgáltatásokat az ügyfelei igazoltan nem használják fel sem pénzmosásra, sem pedig terrorizmus finanszírozására. Ennek lényeges eleme a szűrésekre kidolgozott és alkalmazott módszerek (pl.: ügyfél monitoringozás, kiemelt közszereplő, tényleges tulajdonos, szankciós listák) dokumentáltságának igazolása és ezek egyezősége a Belső szabályzatban vállalt kötelezettségekkel.

Az utóbbi időben a háborús veszélyhelyzet miatt kiemelt hangsúlyt kapott a Belső Szabályzatban meghatározott szűrőrendszer meglétének és alkalmazásának ellenőrzése is, amely lehetővé teszi az ügyfélállomány ellenőrzését az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések szankciós listájában szereplő adatok összevetésével. Amennyiben ugyanis, a Társaság egy szűrés során pénzmosásra utaló körülményeket tár fel, vagy valamelyik partneréről kiderül, hogy pénzügyi korlátozó intézkedések alanya vagy az ellenőrzött szankciós listán szerepel, úgy jogszabályból eredő bejelentési kötelezettsége áll fenn. Ennek elmulasztása esetén pedig komoly szankció kiszabásával kell szembenéznie.

A fentiek alapján tehát mindenképpen érdemes és szükséges is odafigyelni a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítésére, mert a mulasztásból eredő bírság a 400 millió forintot is elérheti – nem is beszélve a büntetőjogi felelősség esetleges megállapításáról.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése lenne, esetleg tudunk segíteni a belső szabályzat elkészítésében / aktualizálásában, a szankciós listák és a tényleges tulajdonosi adatokra vonatkozó lekérdezésben, nyilvántartások kialakításában, vagy egy pénzmosásra irányuló adóhatósági ellenőrzésben, teljeskörű támogatással állunk rendelkezésre.

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.