Céges adakozás adózási kérdései

Tisztelt Ügyfelünk!

A múlt eseményei miatt egyre többször érkezik megkeresés arra vonatkozóan, hogy a közvetlenül vagy közvetetten a menekülteknek adott, pénzben vagy természetben biztosított segélyek vagy adományok után a juttatónak milyen adózási követelményekkel kell számolnia. A jelen összefoglaló célja ezért az ilyen adakozások adóterhelésének összefoglalása, esetleg alternatív lehetőségek bemutatása bízva abban, hogy ezzel mi is tudunk valamennyit segíteni Ügyfeleinknek, és – az adakozási kedv támogatásán keresztül – a rászorulóknak.

Az első és talán a leginkább döntést befolyásoló kérdés, hogy vállalkozóként lehet-e adni bármit közvetlenül a rászorulóknak úgy, hogy a részükre szánt keretösszeg jelentős része ne a költségvetésben landoljon. Ezt a kérdést azért is körbe kell járni, mert sajnos nincs az Szja törvényben külön adómentes jogcím menekült magánszemélyek megsegítésére. Ezért, ha adóteher nélkül szeretnénk támogatni magánszemélyeket, akkor azt jelenleg ugyanazon jogkövetkezményekkel tehetjük meg, mint a háború kitörését megelőzően.

A jogszabály szerint jelenleg is szűk az adómentesen adható pénzbeli támogatások köre. Álláspontunk szerint a tartalmilag hasonló, szóba jöhető jogcím – közadakozásból vagy munkáltatói segélyként bármilyen formában biztosított adómentes kártérítés (Szja törvény I. számú melléklet 6.1. pontja) – jelen esetben nem alkalmazható. Ezért, ha a vállalkozás ragaszkodik ahhoz, hogy az érintett magánszemélynek közvetlenül pénzt juttasson, akkor az adott összeget egyéb jövedelemként kellene leadóznia (15% szja és 13% szocho), amelyhez a magánszemély adataira, köztük magyar adóazonosító számára is szükség lenne).

Ha csak a nem pénzben biztosított juttatásokat nézzük (Szja törvény I. számú melléklet 8. pontjában felsorolt lehetőségek), akkor sem kedvező a helyzet, kivéve, ha kijelenthető az, hogy az adott magánszemély az Szja törvény értelmében szociálisan rászorulónak minősül (akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyára is tekintettel – csak külső segítséggel képes biztosítani). Habár ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy céges költségen ételt adjunk, vagy akár szállítást biztosítsunk adómentesen a menekülteknek, azonban kérdés, hogy a szociálisan rászoruló minősítést általánosságban ki lehet-e jelenteni a háborús menekültekre. E tekintetben jó hír, hogy az Adóhatóságtól a napokban érkezett írásos tájékoztatás szerint az ukrán menekültek – figyelembe véve az adott magánszemély körülményeit – megfelelhetnek a fogalmi meghatározásnak, ezért a részükre természetben biztosított juttatások után nem keletkezik közteher fizetési kötelezettség sem a juttatónál, sem a kedvezményezett magánszemélynél.

Az általánosságban kijelenthető, hogy bármilyen formában is támogatja a vállalkozás a menekülteket, a felmerült költség / ráfordítás nem elismert tétel sem a társasági, sem a kisvállalati adóalapban. Azonban a körülményektől függően előfordulhat persze olyan eset, amikor a juttatás összegével mégsem kell korrigálni az adóalapot (pld. ukrán munkavállaló menekült családjának biztosított szállás).

A fentebb tárgyalt adónemek (szja, tao, kiva) tekintetében más a helyzet, amennyiben a juttatást nem közvetlenül akarjuk adni az érintett magánszemélyeknek, hanem – egyébként jövedelemadó mentességre jogosult – alapítványon vagy segélyszervezeten keresztül. Ebben az esetben ugyanis csak a tao / kiva az, amely adókötelezettségként felmerülhet. Ha pedig a juttatásra vonatkozóan rendelkezünk a megfelelő igazolással is (vállalkozási tevékenységre és adófizetési kötelezettségre VAGY a törvényben nevesített kedvezményezettre vonatkozóan, lásd: Tao törvény 3. számú melléklet A) 13. vagy B) 17)) akkor amellett, hogy az adomány összege, annak formájától függetlenül elismert költség, a kedvezményezett szervezet státuszától függően akár még további adókedvezmény is érvényesíthető a társasági adóban. Így ideális esetben az is előállhat, hogy a támogatás összege után a vállalkozás úgy érvényesíthet az adományösszeg 20%-nak megfelelő adókedvezményt, hogy a ráfordítás elismert tétel a társasági adóban, miközben – még ha közvetetten is – de adómentesen tudta támogatni a menekült magánszemélyeket.

Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy nem pénzben szeretne támogatás biztosítani, akkor elkerülhetetlen az áfa következmények megvizsgálása. Általánosságban kijelenthető, hogy minden olyan átadás, szolgáltatás után, amelynek beszerzésekor az adó levonható volt, az átadónál áfa fizetési kötelezettség keletkezik (termék esetén az átadáskori beszerzési ár, vagy a körülményektől függően az előállítási költséget alapul véve, míg szolgáltatás esetén a teljesítés érdekében felmerült kiadás alapján). Azonban itt is elkerülhető az adófizetési kötelezettség, ha a juttatás – ami nem csak termék, hanem szolgáltatás is lehet – közcélúnak minősül és erről (is) rendelkezik a vállalkozás a megfelelő igazolással. Ennek tipikus példája lehet, amikor a vállalkozás készletén lévő terméket vagy jobb minőségű, de használt eszközeit engedi át ingyenesen. Arra azonban itt is figyelni kell, hogy ha egy adott beszerzés célja a közcélból történő ingyenes átadás, akkor az áfa – mivel a beszerzés nem a vállalkozás tevékenységét szolgálja – már a beszerzéskor sem vonható le. Az „áfateher” tehát elsősorban olyan esetekben lehet segítség, amikor az eredetileg adóköteles vállalkozási tevékenység érdekében vásárolt terméket vagy készletet ad át a vállalkozás közcélú adományként. Mivel a közcélú minősítés csak bizonyos kedvezményezett kör esetében értelmezhető (pld. közhasznú szervezet), ezért e tekintetben is előnyökkel járhat, ha a segítségként szánt adományt köztes szervezet bevonásával juttatjuk el a rászorulóknak.

Mivel a juttatás után illetékkötelezettséggel nem kell számolni, így elegendő a fentebb bemutatott adónemek tekintetében megvizsgálni a lehetőségeket és dönteni az adakozás körülményeiről és persze annak összegéről.

Reméljük összefoglalónkkal tudtunk segíteni! Amennyiben a leírtakkal kapcsolatban bármilyen további kérdésük merülne fel, csapatunk áll szíves segítségre!

Üdvözlettel:
A K-X Consulting Csapata

A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.