Vagyontervezés vállalkozóknak: miért ne tartsd a teljes vagyonodat egyetlen cégben?
A magyar vállalkozói kultúrából még mindig hiányzik a vagyontervezés szemlélete. A legtöbb cégvezető a vállalkozásában tartja az évek alatt felhalmozott vagyont, anélkül, hogy tudatosan gondolkodna annak védelmén. Pedig ha az operatív cég bajba kerül, egy per vagy NAV-vizsgálat az egész vagyont veszélybe sodorhatja – amiért pedig éveken, évtizedeken át dolgozott a vállalkozó!
Mi a vagyontervezés?
A vagyontervezés célja, hogy különböző szempontok alapján úgy alakítsuk ki a céges struktúrát és a magánszemély jövőképét, hogy az megfeleljen a biztonsági, adózási és likviditási elvárásoknak. Míg a pénzügyi tervezés a bevételekkel és kiadásokkal foglalkozik rövid és hosszú távon, a vagyontervezés akár generációkat is átívelhet.
„A vagyontervezésnek pont az lenne a lényege, hogy amiért megdolgoztam, az meg is legyen védve” – fogalmaz Nyári Zsolt okleveles adószakértő a HangAdó Podcast legújabb adásában.
Mikor érdemes elkezdeni?
Sokan azt gondolják, hogy vagyontervezésre csak jelentős vagyon felhalmozása után van szükség. A valóság más: már korán el lehet kezdeni a tervezést, ha megvan az 5-10 éves jövőkép. Nem kell rögtön cselekedni, de ha előre tudjuk, mit akarunk elérni, a cégstruktúrát úgy alakíthatjuk ki, hogy később ne kelljen drága és bonyolult átalakításokkal bajlódni.
A vagyontervezés négy fő oka
Vagyonvédelem: Bármikor történhet, hogy a céggel szemben adóhatósági, beszállítói vagy vevői per indul. Ha a vagyon az operatív cégben van, az fedezetként szolgálhat. A megtermelt vagyon áthelyezése egy másik cégbe ezt a kockázatot jelentősen csökkenti.
Átláthatóság és cégérték: Egy jól felépített cégstruktúra sokkal értékesebbnek tűnik befektetők és partnerek szemében. Gondoljunk rá úgy, mint egy lakásra: ugyanaz a lakás rendezetten és tisztán sokkal értékesebbnek tűnik, mint rendezetlenül.
Adóoptimalizálás: Egy jó struktúrában a befektetések és a pénzmozgások adószempontból kedvezőbben kezelhetők.
Likviditás és kontroll: A pénzáramlás könnyebben kezelhető egy jól felépített cégcsoporton belül.
Holding: a gazdasági megoldás
A holding struktúra lényege, hogy a magánszemély és az operatív cég közé beékelünk egy céget, amely üzletrészt birtokol. Ha magánszemélyként veszünk ki osztalékot, az 15%-kal adózik. Ha a holdingba húzzuk át, az adómentes.
Egy konkrét példa: van 100 egység osztalékunk, amit be szeretnénk fektetni. Magánszemélyként csak 85 marad a kezünkben, de a holdingból 100-at tudunk befektetni. És ha a céget értékesítjük, a bejelentett részesedés intézményének köszönhetően a teljes nyereség adómentes lehet a holdingban.
A holding további előnye, hogy az operatív cég esetleges problémái nem érintik a holdingban felhalmozott vagyont. A nyomda megtermel 100 egységet, amit átviszünk a holdingba, majd befektetünk egy vagyongazdálkodó cégbe. Ha a nyomdával bármi történik, a befektetett vagyon már biztonságban van.
BVK: amikor a generációs tervezés a cél
A bizalmi vagyonkezelés (BVK) túlmutat a gazdasági szempontokon. Itt már a vagyon jövőbeli sorsáról, örökösödésről és családi tervezésről van szó. A vagyonrendelő átadja a vagyont a BVK-nak, és eldönti, ki és miként részesüljön belőle a kedvezményezettek közül.
A BVK-ba tett vagyon önállóvá válik, leválik a vagyonrendelőről. Ez azt jelenti, hogy végrehajtás vagy válás esetén sem nyúlhat hozzá senki, mert jogilag már nem az övé. Volt olyan eset, amikor két testvér nem volt jóban, és az anyukájuk BVK-ba tette a vagyont, hogy elkerülje a családi viszályt az örökléskor.
Fontos tudni: a BVK 50 év után megszűnik, és a bankok, pályázatkiírók nem mindig nézik jó szemmel.
Magánalapítvány: az örökké tartó megoldás
Az alapítvány hasonlóan működik, mint a BVK, de nincs kifutási ideje és komolyabb szervezeti kereteket igényel. Minimum 600 millió forint alapító vagyon szükséges hozzá, és kuratórium működteti. Aki azt szeretné, hogy a vagyona ne csak az unokákig, hanem a dédunokákig is rendezett legyen, annak az alapítvány lehet a megfelelő választás.
Melyik struktúra kinek való?
Nyári Zsolt megfogalmazásában: „Holding az gazdasági szempontból, BVK és alapítvány pedig a vagyon és örökösödés szempontjából értelmezhető.”
Aki rugalmas, átlátható és adóhatékony cégstruktúrát szeretne, annak a holding megfelelő választás. Aki viszont a család több generációjának jövőjét is meg szeretné tervezni, annak érdemes a BVK vagy az alapítvány felé fordulnia.
A témáról részletesebben a HangAdó Podcast hatodik adásában hallhat, ahol Nyári Zsolt okleveles adószakértő konkrét példákon keresztül mutatja be a vagyontervezés lépéseit és lehetőségeit.
