Ahogy arra cikksorozatunk előző részeiben is utaltunk, az utóbbi években megváltozott az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata. Az első körös adóellenőrzések helyett egyre gyakoriabbak a figyelemfelhívás célzattal elrendelt támogató eljárások és a jogkövető ellenőrzések. Ezek során az adóhatóság rámutat azokra a folyamatokra, amelyekben adókötelezettségei teljesítésével összefüggő hibát követ el – vagy hiba elkövetését kockáztatja – az adózó, lehetőséget biztosítva arra, hogy a feltárt hiányosságokat megadott határidőn belül, jogkövetkezmények nélkül orvosolja.
A gyakorlatban azonban, amennyiben a jogkövető ellenőrzés során a revízió olyan beszállítói láncolatra bukkan, amelynek valamelyik résztvevője elmaradt az áfabevallással és/vagy az áfafizetési kötelezettség teljesítésével, biztosak lehetünk abban, hogy megállapítással (és akár 200%-os adóbírsággal) záruló adóellenőrzés keretében tovább fogja vizsgálni a fenti láncolat résztvevőit. Az ilyen esetekben, ahogy az korábban is jellemző volt, az adóhatóság a még elérhető és rendszerint önhibáján kívül belekeveredő vállalkozástól várja a költségvetést ért „kár” megtérítését.
Mivel az adóhatóságnak az adott adózóról kialakított képét elsősorban a vállalkozás – önadózás és adatszolgáltatás során – önmagáról szolgáltatott információi, illetve az üzleti partnerektől származó adatok formálják, ezért az következetes adózói hozzáállással bármikor kedvező irányba fordítható.
Egy vállalkozás nagy valószínűséggel elkerüli az ellenőrzést, ha
Ha mindezek teljesülnek, akkor az adózó az adóhatósági minősítő skála legmagasabb fokára, a megbízható adózó státuszába kerülhet. Ehhez a minősítéshez még akkor is számos olyan eljárási előny (rövidebb ellenőrzési és kiutalási határidő, kedvezőbb bírság mérték, automatikus fizetési könnyítés) kapcsolódik, ha a vállalkozás a legnagyobb adóteljesítményű adózók közé tartozik és így kiemelt ellenőrzési figyelmet kap. Az adóhatóság által biztosított jogosítványok olyan előnyökhöz juttatják a megbízhatónak minősített vállalkozásokat, amelyeknek megszerzésére ugyanúgy törekedni érdemes, mint a megtartásukra.
Az tehát, hogy az adóhatóság melyik arcával fordul egy vállalkozás felé, jelentős részben magán a cégen múlik.
Az adóellenőrzési kockázat minimalizálása érdekében érdemes a prevencióra helyezni a hangsúlyt. A belső folyamatok, gyakorlatok átvilágítása során jól kiszűrhetők és azonosíthatók azok az adózási kockázatok, amelyek önellenőrzések keretében, szankció nélkül javíthatóak. (Amivel ráadásul a társaság megítélését is pozitívan változik.)
Amire érdemes figyelni:
Önadózás során hibázni nem főbenjáró bűn. A tévedés feltárása és javítása az adóhatóság szemében éppen a vállalkozás jogkövető magatartását erősíti. Az önellenőrzés jogával való rendelkezésre buzdítja a jogalkotó is az adózókat, amikor a késedelmi pótléknál kedvezőbb önellenőrzési pótlékmértéket ír elő, vagy lehetővé teszi bizonyos – például fejlesztési – adókedvezmények önellenőrzéssel történő érvényesítését. Ezeken túl, az önellenőrzés előzetes bejelentéséhez is garanciális (15 napos) védelmet biztosít, így a bejelentett időszakra és adónemre 15 napig adóellenőrzés nem indítható.
Érdemes és meg is éri betartani a jogalkotó által elvárt és biztosított előírásokat. Ha azonban mégis porszem kerül a gépezetbe, érdemes minél hamarabb adóeljárásban jártas szakértő segítségét kérni, mert ennek elodázásával akár az eljárás pozitív lezárását is kockáztathatja.
AZ ELJÁRÁS BÁRMELY SZAKASZÁBAN KÉRHETI SZAKÉRTŐNK SEGÍTSÉGÉT!
Email: deaki@k-xconsulting.com
Tel: +36 70 000 2385
A blogbejegyzésben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.