Adásvétel, leasing vagy tartós bérlet? Céges autó vásárlás okosan
Autót venni egy cégbe az egyik leggyakoribb és legösszetettebb kérdés, amivel vállalkozók szembesülnek. Nem véletlen: az autó nagy összegű eszköz, és szinte minden fő adónem tartalmaz valamit, ami hozzá kapcsolódik.
Ha eldöntötte, hogy céges autót vásárol, ezzel még közel sem ért a döntési folyamat végére. A következő kérdés az, hogyan szerezze be: hitelre, pénzügyi leasingre vagy tartós bérletként? Erre nincs egyetlen helyes válasz de van rengeteg szempont, amit érdemes végiggondolni, mielőtt aláírja a szerződést.
Az 5 lehetőség, amit érdemes ismerni
Mielőtt belemérülünk a részletekbe, érdemes tisztázni, miről is van szó. A céges autóbeszérzésnek alapvetően öt módja létezik:
1. Adásvétel saját forrásból: a cég egyből kifizeti az autót.
2. Adásvétel hitellel: banki finanszírozással vásárol a cég.
3. Zárt végű pénzügyi leasing: a futamidő végén az autó biztosan átkerül a lízingbe vevőhöz.
4. Nyílt végű pénzügyi leasing: a futamidő végén az ügyfélnek opciója van megvásárolni az autót.
5. Tartós bérlet (operatív leasing): az autó a bérbeadó könyveiben szerepel, a futamidő végén visszakerül.
Az ÁFA az egyik legfontosabb szempont
A döntés során az egyik legsúlyosabb tényező az ÁFA. Személyautó saját célú vásárlásakor – ide tartozik a zárt végű pénzügyi leasing is – az ÁFA jellemzően nem levonható.
A nyílt végű pénzügyi leasingnél és a tartós bérletnél más a helyzet: itt általános esetben a havi díjak ÁFA-jának legalább 50%-a levonható feltéve, hogy igazolható valamekkora céges használat. Az ÁFA 50%-át meghaladó levonáshoz szükség van hiteles nyilvántartásra, amelyből látszik az üzleti és magáncélú futások aránya.
A munkába járás nem céges útnak minősül ezt sokan tévesen gondolják. Volt, aki ezzel akarta igazolni a céges használatot, és el is bukott az ÁFA-levonással.
A maradványérték csapda
Volt egy elterjedt, de veszélyes gyakorlat a nyílt végű leasingnél céges autó vásárlás esetén: a maradványértéket nagyon alacsonyra, akár 5%-ra vitték le, hogy minél több ÁFÁ-t le lehessen levonni a futamidő alatt.
Csakhogy ilyen alacsony maradványéretéket beállítani kockázatos, ugyanis, ha a futamidő elején egyértelmű volt, hogy az ügyfél meg fogja venni az autót a végén (hiszen annyira alacsony a záráskori átvételi ár), az adóhatóság átminősítheti a szerződést zárt végű leasingnek és a korábban levont ÁFÁ-t visszaköveteli.
Céges autó vásárlás külföldön
Ha a cég külföldről szerez be autót, az ÁFA-kérdés bonyolultabbá válik. Ha a külföldi kereskedő az általános szabályokat alkalmazva nettóban adja el az autót, Magyarországon 27%-os ÁFÁ-t kell fizetni, ami egy személyautó saját célú beszerzésénél nem vonható le. Előfordult már, hogy a beszerző cég ezt nem tudta, az ÁFÁ-t nem kezelte le, majd az adóhatóság megállapította a mulasztást.
Társasági adó: KKV-kedvezmény és fejlesztési tartalék
Az ÁFÁ-n túl a társasági adóban is van mozgástér, elsősorban KKV-knak. Ha az autóbeszérzéshez hitel kapcsolódik, a fizetett kamat összegével csökkenthető a társasági adó (legfeljebb annak 70%-ig). A KIVA-s cégeknek ez a kedvezmény nem jön szóba, hiszen nekik nincs társasági adójuk.
Érdemes tudni a fejlesztési tartalékról is: ha korábban a cég nyeréségének egy részét fejlesztési tartalék címén csökkentő tételként elszámolta, akkor azt autó vásárlására is fel lehet oldani. Tartós bérletnél ez a lehetőség nem áll fenn, mert az autó nem kerül a cég könyveibe.
Mikor melyik a jó döntés?
Aki nem kíván ÁFÁ-t levonni, annak az adásvétel vagy a zárt végű leasing lehet az olcsóbb megoldás.
Akinek van ÁFA-levonási joga és igazolható céges útjai, annak a nyílt végű leasing vagy tartós bérlet előnyt jelenthet: egy 20 milliós autónál 50%-os levonással 1,7 millió forint, 75%-os levonással 2,5 millió forint ÁFÁ-t lehet megspórolni a futamidő végéig.
Akinél szűkös a cash flow, tartós bérletnél nem kell önrészt betenni, míg leasingnél 20-30%, adásvételnél akár az egész vételár azonnal kimegy.
Akinek fontos a tulajdonjog, a tartós bérlet nem opció ott az autó a futamidő végén visszakerül a bérbeadóhoz.
A számolást nem lehet megkerülni: minden döntési tényezőt le kell futtatni a konkrét helyzetre, mielőtt aláírja a szerződést.
A témáról részletesebben a Hangadó podcast tizenegyedik adásában hallhat, ahol Nyári Zsolt okleveles adószakertő konkrét számokkal mutatja be, melyik konstrukció mikor éri meg igazán.
