NYÁRI ADÓCSOMAG – ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK, 2019

 

Majdnem napra pontosan egy hónappal a tervezet benyújtását követően, 2018. július 20-án a parlament elfogadta az idei év első adómódosító csomagját, melyet július 25-én hirdettek ki a Magyar Közlönyben (2018. évi XLI. törvény és 2018. évi LII. törvény). A végleges törvény mindössze néhány apróbb változást tartalmaz a korábbi hírlevelünkben bemutatott javaslathoz képest. Jelen tájékoztatónkban újra összefoglaljuk a legjelentősebb változásokat, dőlt betűvel jelölve korábbi hírlevelünkhöz képest tett kiegészítéseket.

 

Az adócsomagot a korábbi kivételek, kedvezmények csökkentése jellemzi, a munkáltatók és munkavállalók körében egyaránt népszerű cafeteria például drasztikusan „egyszerűsödik”, így 2019-től ismét átalakul a juttatások rendszere. A módosítások nyomán jövő évtől változik a szocho és az eho törvényi szabályozása, a társasági adóalap-kedvezményekre vonatkozó keretek lazulnak, míg változások lesznek a kata, a kiva és az eva területén is.

 

A fontosabb adónemekre vonatkozó változások

 

1. Személyi jövedelemadó

 

Adómentes juttatásokat érintő változások:

 

• 2019-től több juttatás adómentessége is megszűnik, adókötelessé válik többek között a munkáltatói lakáscélú támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói támogatás, a kockázati biztosítás díja (a minimálbér 30%-ig), a kulturális eseményre és sportrendezvényre szóló belépőjegy és bérlet, valamint a tartós ápolást végzők időskori támogatására és az ápolási díjra fizetett juttatások – ezek a jövőben jogviszonyos juttatásként fognak adózni.

 

• Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás/ellátás ugyanakkor adómentes marad, sőt már a magánszemély nevére szóló számla esetén is lehetőség lesz az adómentes juttatás igénybevételére.

 

Béren kívüli juttatások

 

• Két év után megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is, így a SZÉP-kártya három alzsebe (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

 

Egyes meghatározott juttatások

 

• 2019-től az alábbi juttatások kedvezményes adózása szűnik meg: üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói befizetés, helyi utazási bérlet, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített hozzájárulása. Jövőre a fenti juttatások jogviszonyos jövedelemként fognak adózni.

 

• A SZÉP kártya juttatások egyedi, illetve rekreációs keretösszeget (450 ezer Ft-ot) meghaladó része 2019-ben is egyes meghatározott juttatásként adózik.

 

• Továbbra is egyes meghatározott juttatásként lehet adni csekély értékű ajándékot, de az eddigi évi három alkalom helyett ilyen juttatás csupán évente egyszer adható kedvezményesen, ugyanakkor megszűnik a juttató és a kedvezményezett személyére vonatkozó korlátozás.

 

A béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat 2019-ben egykulcsos, 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fogja terhelni, ez alapján a várható adóteher: béren kívüli juttatások esetén 34,5%, egyes meghatározott juttatásoknál pedig – mint idén is – 40,71%

 

Egyéb módosítások

 

• A családi adóalap-kedvezmény összege kettő eltartott esetén 2019-től gyermekenként 133 330 forintra emelkedik (korábban elfogadott javaslat értelmében).

 

• 2019-től a NAV az egyéni vállalkozók számára is elkészíti a bevallás-tervezetet, így az egyéni vállalkozók bevallási határideje a magánszemélyekéhez hasonlóan kitolódik május 20-ra.

 

• 2019-től az adóelőleg-nyilatkozatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani.

 

• Egyszerűsödnek az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó szabályok azzal, hogy a bérlőtől elkért rezsi díjakat nem kell már a bérbeadó bevételeként elszámolni.

 

2. Szociális hozzájárulási adó (szocho), egészségügyi hozzájárulás (eho) és társadalombiztosítási járulék (tbj)

 

• 2019. január 1-től a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónembe beolvad az egészségügyi hozzájárulás, ezzel egyidejűleg a szocho szabályozás különálló törvénybe kerül (2018.évi LII. törvény).Az új Szocho tv. hatályba lépéséig is módosul a jelenleg hatályos Szocho és Eho tv.

 

– Szocho: a megváltozott munkaképességűvállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény már 60 százalékos egészségi állapot esetén is igénybe vehető;                    pontosítja a jogszabály, hogy a kifizetőt terhelő adóalapba nem tartozik bele a jövedelmet pótló kártérítés és a keresetpótló járadék sem.

 

– Eho tv. a jogalkotó az eddigi értelmezéssel azonosan egyértelműsíti, hogy a 14%-os ehot  a nem pénzbeni juttatások után is meg kell fizetni.

 

• A 2019-től hatályos változás a korábban szocho-kötelezettség alá eső jövedelmeket nem érinti, azonban a jelenleg hatályos eho fizetési kötelezettség alá eső jövedelmet – beleértve a különadózó jövedelmeket is – a továbbiakban szocho terheli majd.

 

• A megszűnő 14%-os és 450 000 forintos plafonnal fizetett eho-köteles jövedelmek – mint például az osztalék, a vállalkozásból kivont és az árfolyamnyereségből származó jövedelem – a szociális hozzájárulási adó alá esnek és annak adóterhével (19,5%) adóznak. Ezen tőkejövedelmek vonatkozásában az adót addig kell megfizetni, amíg annak alapja az összevont adóalappal együttesen eléri a havi minimálbér 24-szeresét.

 

• Jelentősen átalakulnak a szocho-kedvezmények: számos adókedvezmény (mint a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások és az 55 év felettiek adókedvezménye) teljesen megszűnik, de a megmaradó adókedvezményeket is felül kell vizsgálni: részben átalakulnak és új szabályok mentén vehetők igénybe.  A legfontosabbak ezek közül: a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, illetve mezőgazdasági munkakör esetén a jövőben a minimálbérhez kötött adókedvezmény maximuma (max. adó 50%-ig). Több korábbi kedvezményt von össze a munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény (első két évben a minimálbérre eső adó 100%-ig, 3. évben annak 50%-ig vehető igénybe.) Átalakuló kedvezmény a 3 vagy több gyermeket nevelő nők munkába állását támogató kedvezmény, új a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmény.

 

• Megmaradnak a kutatók, a K+F tevékenységhez kapcsolódó és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmények.

 

Társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi szolgáltatási járulékot érintő változások

 

• A saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, ezáltal nem terheli járulékfizetési és szocho-kötelezettség. Így 2019-től a nyugdíjasok nem önálló jövedelméből mindössze 15% személyi jövedelemadót kell levonni, s utánuk sincs egyéb munkáltatói adóteher.

 

• A saját jogú nyugdíjas munkaviszonya után – függetlenül attól, hogy eléri-e a heti 36 órát – jövőre – mivel nem minősül biztosítottnak – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre lesz kötelezett.

 

• Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-től havi 7500 (napi 250) forintra emelkedik.

 

3. Társasági adó

 

• Az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-módosító tételek esetén pontosításra kerül, hogy ezeket az Art. szerinti önellenőrzés esetén kell, illetve lehet használni. Ha azonban pl. elévülés miatt önellenőrzésre nincs mód, akkor a különbözet a hiba feltárásának adóévében számolandó el (nincs adóalap-módosítás.)

 

• Az energiahatékonysági beruházások fogalmába bekerült a felújítás is, az erre vonatkozó kedvezményeket 2018. július 26-tól megkezdett beruházásokra lehet igénybe venni.

 

• A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-csökkentésre vonatkozó küszöbérték 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, de – továbbra is – legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-ig.

 

• A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés esetén igénybe vehető adóalap-kedvezmény bővítésre került, mivel 2019-től a 20 millió forintos felső korlátot befektetésenként és adóévenként lehet figyelembe venni. Így például három vállalkozásban szerzett részesedés esetén az eddigi 20 millió forinttal szemben akár 60 millió forintot is megtakaríthat a vállalkozás adóévenként.

 

• A kutatási és fejlesztési (K+F) szolgáltatásokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés megállapodás alapján a belföldi szolgáltatást nyújtó és a megrendelő között megoszthatóvá válik, ez lehetőséget ad arra, hogy a K+F előnyeit a megrendelő is igénybe vegye.

 

• A munkahelyi óvoda (ahova legalább 80%-ban a dolgozók gyermekei járnak) üzemeltetésére fordított költségek a társasági adóalap számításakor jövőre elismert költségnek minősülnek, azaz adóalap-csökkentő tételként vehetők figyelembe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az áfa is levonható.

 

• A bejelentett részesedések szabályai rugalmasabbak lesznek azzal, hogy az eredetileg be nem jelentett részesedéshez szerzett új részesedés szerzés is önálló döntésként bejelenthető. Ehhez kapcsolódó átmeneti szabály értelmében a július 25-ét követő 75 napig bejelenthető a 2018-ban megszerzett további részesedés is. Átalakulások esetén is egyszerűsödnek a bejelentett részesedés (újra) bejelentésével kapcsolatos szabályok.

 

4. Általános forgalmi adó

 

• Átmeneti szabály pontosítja a július 1-jei szabályokkal kapcsolatos számlaadat-szolgáltatás szabályait.

 

• 2018. július 26-tól eltörlésre került az adólevonási jogot gyakorló, számlabefogadó fél számára előírt összevont (partnerenkénti) adatszolgáltatási kötelezettség.

 

• Bevezetésre kerül – összhangban az EU-s szabályokkal – az egycélú és többcélú utalványok eltérő adózása. Míg az egycélú utalványok ellenérték fejében történő átruházása áfaköteles ügyletnek minősül, addig a többcélú utalványok kibocsátása – a jelenlegi szabályozással megegyezően – nem esik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, azonban a beváltásakor adóköteles ügyletként adózik.

 

• 2019-től szigorodik az Áfa tv. az Európai Bíróság tavaly kiadott döntésével (C-288/16) kapcsolatban, mely szerint a termékexporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások csak abban az esetben adómentesek, ha azokat közvetlenül annak nyújtják, aki a mentességre alapot adó tényállást (pld: termékértékesítés) megvalósítják. Az ezzel kapcsolatban felmerülő adókérdésekről külön hírlevelet készítünk.

 

• Az egyablakos (MOSS) rendszer hatálya alá tartozó szolgáltatók számára kedvező változás, hogy 2019-től az ügyletek bizonylatolására a letelepedés szerinti (nem pedig az adófizetési kötelezettséggel érintett) tagállam szabályait kell alkalmazni.

 

• 2019-ben is fennmaradnak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra (2020. december 31-ig), a gabonákra és az acélipari termékekre (2022.június 30-ig) vonatkozó fordított adózási szabályok.

 

• A tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók, valamint az áfaregisztrált külföldi adóalanyok az adóköteles tevékenységükhöz igazoltan kapcsolódó beszerzéseikre vonatkozóan – a nevükre szóló számla alapján – adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor is, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. Ebben az esetben a levonási jogot a bejelentkezés napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorolhatják.

 

• Svájc, Norvégia és Liechtenstein mellett Szerbiával bővül azon „harmadik országok” köre, amelyekben letelepedett adóalanyok számára – viszonosság alapján – az áfa visszatérítése (ELEKÁFA) lehetővé válik. Várhatóan a jövőben Törökországgal is korlátozott körben érvényes lesz a viszonosság.

 

5. A helyi iparűzési adó

 

• Megszűnik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adókedvezmény.

 

• Az elfogadott törvény kiterjeszti az önkormányzatok hatáskörét azzal a lehetőséggel, hogy adómentességet vagy kedvezményt adjanak – valamennyi vállalkozó számára azonos feltételekkel – a beruházások elszámolt költsége vagy annak egy része után. Az adóévben elszámolt, de az adóévben nem érvényesített adómentesség vagy adókedvezmény átvihető lesz a későbbi adóévekre. Az adóalap-mentesség vagy adókedvezmény szabályait az önkormányzat minimum három évig nem módosíthatja az adózók hátrányára.

 

• Az önkormányzatok mozgásterét szűkítő rendelkezés értelmében a jogszabályban meghatározott adómentességeken és -kedvezményeken túl nem nyújthatnak ilyen könnyítéseket a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után az építményadóban, amelynek alkalmazását a törvény kiterjeszti a reklámhordozókra is.

 

6. Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)

 

• A kata alanyiság választását kizárja, ha a bejelentést megelőző 12 hónapon belül törölték az adószámot (ez a határidő korábban 24 hónap volt) vagy, ha bejegyezték a végelszámolási, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá vonást. 

 

• A  biztosítási jogviszony tekintetében a katában nem minősül szünetelésnek az az időszak, amikor a főállású egyéni vállalkozás szünetel, de a magánszemély mégis folytatja a gazdasági tevékenységet és eleget tesz a Kata tételes adó fizetési kötelezettségnek.

 

7. Kisvállalati adó (Kiva)

 

• A módosítás nem titkolt célja ezen adózási forma választásának ösztönzése. Ennek érdekében a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, az a bevételi értékhatár pedig, amelynek elérése a kisvállalati adóalanyiság megszűnését vonja maga után, 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő. A létszámhatárok (50, illetve 100 fő) nem változnak.

 

• A KIVA alapjába beleszámít 2019-től a béren kívüli juttatások, valamint az egyes meghatározott juttatások összege is.

 

8. Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva)

 

•  Legkésőbb 2018. december 20-ig lesz választható az eva. Ezt követően új evás nem léphet be, a korábban evát választók számára azonban megmarad ez az adózási forma.

 

9. Innovációs járulék

 

• Az alanyi mentesség 2019-től csak a Kkv. törvényben foglalt kritériumoknak megfelelő mikro- és kisvállalkozásokra lesz alkalmazható, figyelemmel a kétéves szabályra is.

 

10. Népegészségügyi termékadó (NETA)

 

• A legjelentősebb változás, hogy a jövőben valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül.

 

• A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek továbbra sem lesznek NETA kötelesek.

 

• Módosulnak az adómértékek. Az adómérték egységes 20%-os növelése mellett a fogyasztásra kész állapotban árult üdítőitalok esetében az emelés több, mint 100%-os (a jelenlegi 7 Ft/liter helyett 2019. január 1-től 15 Ft/liter lesz.)

 

• Megszűnik az egészségmegőrző program költsége adóból való levonásának lehetősége is.

 

11. Adózás rendjét (Art.) érintő változások

 

• Késedelmi kamat visszaállítása: 2019-től az új Art-ba is bekerül az előírás, amely szerint az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, ha döntése jogszabálysértő volt, amelyből adódóan adót kell visszatérítenie. Az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet – kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

 

• A késedelmi pótlék jelentős mértékben emelkedik. A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,90 százalék) kétszereséről (1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedik 2019. január 1-jétől. Ezzel párhuzamosan a kockázatos adózók esetében kiszabható késedelmi pótlék a normál módon meghatározott pótlék 150%-a lesz (szemben a korábbi ötszörös értékkel.)

 

•  Az önellenőrzési pótlék mértéke az első önellenőrzéskor naptári naponként a késedelem, illetve a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. Ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az így számított összeg másfélszerese.

 

Az elfogadott törvény szerint az alábbi adófajták megszűnnek, illetve átalakulnak:

 

• nem kell magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadót,

 

• hitelintézeti különadót (ugyanakkor a pénzügyi szervezetek különadója továbbra is marad) és

 

• kulturális adót fizetni,

 

• a baleseti adó „beolvad” a biztosítási adóba, amelynek így (a casco, valamint a vagyon- és balesetbiztosításon kívül) hatálya alá kerül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatások nyújtása. Csökkenni fog a lakosságot terhelő adó, mert a kötelező felelősség-biztosítások díjának eddigi 30%-a helyett az adó mértéke 2019-től 23%-ra, legfeljebb napi 83 forintra csökken. Ezen új szabályokat a 2018.december 31. után kezdődő biztosítási időszak esetében kell alkalmazni.

 

A cikk szerzője dr. Deák Ivett, a K-X Consulting Kft. adójogásza. Amennyiben a cikkel kapcsolatban kérdése merül fel vagy valamely terület értelmezésében, esetleg a követendő eljárásban segítséget tudunk adni, kérjük keresse szakértő kollégánkat.

 

E-mail: nyari@k-xconsulting.com

 

Telefon: +36 20 772 1032